Cikk nyomtatása | Hozzászólások (0) |
| Több

AUTÓBLOG TESZT

Amerikai nagybácsi: Chevrolet Orlando 2.0D LTZ+

2011. október 13. 14:15   |   Autóblog
címkék:   chevrolet, orlando, autóteszt

A koreai Daewoo bázisán egyre vonzóbb és népszerűbb autókat készít a Chevrolet. A Chevrolet a Daewoo 2004-es felvásárlása óta, egészen a közelmúltig nem tudta a vásárlókban megváltoztatni azt a beidegződést, hogy a csokornyakkendős embléma alatt nem Daewoo lapul. Az olyan termékekkel azonban, mint az Orlando buszlimuzin, a vásárlók már meggyőzhetők erről.

Az Orlandóval a gyár a kompakt egyterűek piacára szeretne betörni, s teszi ezt összességében jó minőségével és a konkurenseknél olcsóbb árával. Az autó külső méretei tiszteletet parancsolóak (h., sz., m.: 465 x 183 x 163 centiméter), ám a külső dizájn itt-ott teljesen egyedi formában teljesedik ki. Nekem a gép szögletes hátsó része kifejezetten tetszett, mint ahogyan a kocsin körbefutó (szinte SUV-os) vastag, elöl és oldalt fekete, hátul fémszínű műanyag küszöbvédelmi „rendszer" és a szélesített kerékjárati rész is. Jól mutat a szemből még éppen hogy nem tolakodó nagyságú gyári embléma. S bár az extrák között a xenonlámpa nem elérhető, a nagy lámpával biztonsággal lehetett sötétben is közlekedni. 

A nagy ajtón át könnyű beszállni, majd behuppanni a párnázott vezetői ülésbe, amelynek ergonómiája teljesen rendben van. A kényelmet fokozza a vezetői ülésbe integrált kartámasz, amely azonban az anyósülésen már hiányzik. Elöl kifejezetten nagy a tér, ám a combot folyamatosan nyomja a középkonzol kabinetje. Példás a helykínálat a 2. üléssorban is, három felnőttnek is bőven van hely, úgy, hogy a középsőnek sem kell kifordult csípővel ücsörögni. Külön tetszett a háttámla dőlésszögének állíthatósága, az üléstámla viszont lehetne néhány centivel hosszabb. A 3. üléssor székei (az Orlando ugyanis hétszemélyes) nyugalmi állapotban a padlóba süllyesztve lapulnak.

Ez a két ülés persze igazából csak (mondjuk) a 12 év alatti gyermekeknek nyújt utazási komfortot. Viszont az Orlandót éppen ennek a célcsoportnak ajánlják: azon fiatal családoknak, ahol 3-4 gyerek, s esetleg egy kutya küzd azért, ki hová üljön, amikor rövidebb-hosszabb útra indulnak. Hasznos figyelmesség: a hátsó sorok történéseit a belső visszapillantó tükör fölé telepített, 180 fokban látó, kinyitható „titkos" tükörrel lehet figyelemmel kísérni. A felhasznált anyagok egyébként a puha és a kemény, időnként csúszós műanyagok között váltakoznak, de itt a műanyag legalább nem akar ébenfának látszani. A gombok és kapcsolók az Opel Astrából lehetnek ismerősek. Az Orlando egyébként telis-tele van pakolóhelyekkel, és a legötletesebb közülük a középső irányítópanel mögötti „csempészrekesz", ami USB csatlakozót is rejt. Ilyet más autóban még nem láttunk.

Ha a 3. üléssort nem használjuk, akkor 458 literes a csomagtér. Kár, hogy a csomagtér-roló kissé mélyen telepített, ám ha kinyitjuk, akkor tetőig pakolva szinte megduplázhatjuk a poggyászteret. Ha a 3. sorban is ülnek, akkor a csomagoknak - eltekintve a szendvicsektől és az italoktól - marad a boksz a tetőn. Ekkor csupán 89 liternyi hely marad. Ha szállítójárműként vetnénk be a Chevyt, könnyedén és gyorsan lehajthatjuk mindkét hátsó üléssort, másfél köbméteres rakteret képezve.

Az Orlando „amerikás" megjelenéséhez és szellemiségéhez jól illik az automata váltó, amely viszont igényli a kétliteres turbódízel motort. A 163 lóerő és 360 Nm nyomatékú egység kell a testes autó élénk mozgatásához. Az erőforrás jó benyomást kelt, szépen jár és a hangja visszafogott. A mintaszerű szigetelés menet közben is áldásos, s ha a gyerekek engedik, akkor a hifit is lehet élvezni. Az első kilométereket megtéve pusztán azt nem értettük, hogy a pillanatnyi fogyasztásmérő miért nem mutat jóval kevesebbet. Végül bebizonyosodott: ez a motor nem éppen a spórolás bajnoka, összességében 8,3 literes értéknél nem tudtunk jobb eredményt elérni vele. Ez több, mint amit az Orlando legfontosabb konkurensei igényelnek. A hatfokozatú automata váltó finoman kapcsolgat, áttételei is hosszúak; már csak ezért sem indokolt a vártnál magasabb fogyasztás.  

Amiben viszont biztosan dobogós lehetne az Orlando, az a menettulajdonságai. A gyorsulási élmény egyáltalán nem illik e nagyvashoz! A 10 másodperces érték nem fejezi ki igazán az ülésbe préselő gyorsulási élményt; ez nem is családi autó, hanem száguldó expresszvonat! Sajnos azonban nem síneken teszi mindezt, hanem ismert útjainkon. Így másodpercek alatt le is szokunk a száguldozásról, a 18-as kerekekkel felszerelt, önsanyargatástól sem visszariadó szerzeteseknek ajánlott rugózás szerintünk szükségtelen plusz hazai viszonyaink között. Inkább kérjük a kocsit 17-es, vagy 16-os felnikkel!

Az LTZ+ felszereltséggel Orlandónk ára 6,9 millió forint, amit teljesen értékarányosnak találtunk. Főbb konkurenseinél, mint a Ford Grand C-MAX, a Mazda5, az Opel Zafira vagy a Renault Grand Scénic, kivétel nélkül nagyobb autó és néhány százezer - egymillió forinttal olcsóbb is. Ám érdemes meggondolni azt is, hogy az 1,8 literes benzines változat, nagyjából hasonló kiállításban 1,7 millióval kevesebbe kerül! Sőt, az LS 1,8 alapváltozat korlátozott darabszámban most 4 199 000 forinttól elvihető.

Összességében a Chevrolet az Orlandóval olyan járművet alkotott, amely sikerrel állhatja a magyar piac ítéletét is.

Tesztadatok
  • Jelleg
  • kompakt buszlimuzin
  • Motor
  • 1998 cm3
  • soros négyhengeres, 16 szelepes, common-rail turbódízel
  • Teljesítmény, nyomaték
  • 122 kW (163 LE) @ 3800 RPM
  • 360 Nm @ 1750 RPM
  • Fizikai paraméterek
  • Hosszúság: 4652 mm
  • Szélesség: 1836 mm
  • Magasság: 1625 mm
  • Tengelytáv: 2760 mm
  • Csomagtér: 89/458/856/1500 liter
  • Menetteljesítmény
  • Csúcssebesség: 195 km/h
  • Gyorsulás 1-100 km/h: 10 s
  • Fogyasztás (város / országút / vegyes):
    / / l/100 km
  • Tesztfogyasztás: 8,3 l/100 km
  • Árak
  • Alapár: 4 199 000 Ft
  • Tesztautó ára: 6 830 000 Ft

Hozzászólások Szóljon Ön is hozzá
Név*:
E-mail cím*:
Hozzászólás*:
  Reload Image
Anti-spam kód*:
  Hozzászólás elküldése
Még nem érkezett hozzászólás.