Mercedes-Benz C220 CDI Avantgarde: Visszatér a nagy csillag

A Mercedes-Benz új termékkoncepciójának első bizonyítéka a C-osztály, amely sokkal több vevőt csábíthat el, mint korábban. A stuttgartiak középkategóriás limuzinjából három különböző személyiségű változatot dobtak piacra, melyek más-más célközönséget szólítanak meg. A legnagyobb húzás az volt, hogy az Avantgarde kivitelek hűtőrácsára újra rábiggyesztették a háromágú csillagot. Az új C egyszerűen önbizalmat ad.

Classic, Elegance, Avantgarde, illetve Avantgarde AMG. Ennyiféle változatban rendelhető meg a C-osztály, ami véleményem szerint az utóbbi évek legjobban sikerült Mercedese. Az eleganciát, visszafogottságot kedvelő vásárlóknak ott van a Classic és az Elegance kivitel, extrovertált embertársaink pedig választhatják az Avantgarde, vagy az AMG csomaggal kiegészített Avantgarde Merciket. A hűtőrácsra helyezett csillagnál semmi sem sulykolja be jobban a fejekbe a Mercedes-Benz márkát, egyébként pedig a régi luxuscirkálókat juttatja eszünkbe, mint mondjuk a fejedelmi W126-os kupé. Az új C-osztály így is, úgy is maradandó emlékeket hagy bennünk, személy szerint egy fehér AMG-csomagos darabért ölni tudnék. Összességében elmondható, hogy sportosabbra vette a figurát a C-osztály, nyoma sincs már lágy vonalaknak, inkább az élek és a sarkok dominálnak. Masszívak a lökhárítók és a sárvédőívek, megváltoztak a lámpatestek formái - a C-Merci egy darabból öntöttnek hat.

A középkategóriás Benz nem hízott sokat elődjéhez képest, méretét tekintve most is a D-szegmens középmezőnyébe sorolható. Kompakt karosszériája miatt még jól elkülöníthető az E-osztálytól. Hossza 4581 mm (+55 mm), szélessége 1770 mm (+42 mm), tengelytávja pedig 2760 mm (+45 mm).

Az utastér legalább akkora esztétikai élményt nyújt, mint a karosszéria. Pláne akkor, ha jó pénzért otthonos, csokoládé színű bőrkárpitozást kérünk bele. A barna kárpit még jobban kiemeli a selyemfényű alumínium dekorációkat, illetve a krómozott kezelőszerveket. Ehhez képest kicsit méltatlanok a kemény, néhol olcsó műanyagok. A műszerfal vadonatúj, de a multifunkciós kormánykerék maradt négyküllős és nagy átmérőjű, bajuszkapcsolóból pedig itt is csak egy van a bal oldalon. A sebességhatároló- és szabályzó kapcsolója az indexkar fölött van, azonban utóbbi túl mélyre került, így előfordult, hogy sávváltási szándékomat a tempomattal kívántam jelezni. Oda kellett figyelni a mozdulatra.

A műszerfal fénypontjai kétségtelenül a tetszetős, ízléses műszeregység, valamint a krómkeretes középső kijelző. Mattezüst háttér, fényes ezüst keretgyűrűk, fekete számlapok, fehér számok és narancssárga színben világító mutatók jellemzik az új, tündöklő műszeregységet. Nagyon szép a középkonzol is, melynek tetején ott trónol a színes képernyő. Ezen az információs, kommunikációs és szórakoztató elektronikai berendezések funkciói jelennek meg, navigálni a középalagúton elhelyezkedő controllerrel lehet. Az autórádiót, a navigációs rendszert vagy a telefont, illetve a főmenü-pontokat a direkt választó-kapcsolókkal lehet lehívni. A tesztautóba is beépített, komolyabb Mercikből "átszivárgott" COMAND APS multimédia-rendszernek borsos ára van, de érdemes berakatni. Már csak azért is, mert szolgáltatásai között megtalálható az Európára kiterjedő navigációs rendszer, a négy gigabájt tárolókapacitású zeneszerver, a DVD audió és videó lejátszó, valamint a beszédhangos irányítású LINGUATRONIC rendszer. Az ország-, helység-, vagy utcaneveket például nem kell betűzni, ki is lehet mondani.