Subaru Forester 2,5 XT: Vaddisznó

A Subaru már több mint három évtizede a saját útját járja, folyamatosan tökéletesíti a szimmetrikus összkerékhajtást, a lineáris hajtásláncot és a boxermotort. Hogy miért? Mert ezek a megoldások együtt kiemelkedő menettulajdonságokkal ruházzák fel az autókat, és páratlan vezethetőséget adnak. Az összes Subaru modellben a motor, a sebességváltó, az erőátvitel, a meghajtó-tengely, valamint a hátsó differenciálmű egy vonalban, oldalirányból szimmetrikusan helyezkedik el, nem úgy, mint más 4WD rendszereknél. Az eredmény a tökéletes súlyelosztás a két oldal, illetve az első és a hátsó tengely között, valamint a kiegyensúlyozott és semleges viselkedés. És ezek nem puszta szavak, elég csak 20 km/órás sebességgel menni a Foresterrel ahhoz, hogy az ember mindezt átélje.

A 2006-os modellévű Subaru Forester nem sokban különbözik az elődtől, robosztus és jellegzetes formája megmaradt, csupán néhány elemét cseréltek divatosabbra. Elöl a hűtőmaszk és a fényszórók estek át némi fiatalító kúrán, a visszapillantó tükrök LEDes irányjelzővel kiegészített tükröket kaptak, a hátsó fertályon pedig a lámpatesteket átlátszó búrájú "kristálylámpákra" cserélték. A masszív felépítésű, 17 colos kerekeken gördülő és 20 cm szabad magasságú Forester képes feltűnést kelteni, bárhol is jár, de legelőször a hozzáértők és a márkahívek kapják fel a fejüket a közeledtével. A Foresteren ugyanis nem látszik, mire képes valójában, és a 2,5 literes, Euro IV-es motor hangja sem árulkodó. A Subarusok azonban egyből megállapítják, hogy a krómdíszekbe öltöztetett, fekete kasztniban bizony egy legalább 200 lóerős boxermotor végzi a dolgát. Nos, a Forester 2,5 XT 230 lóerős, amit egyedül a motorháztetőn kialakított hatalmas légbeömlő-nyílás jelez.

A Subaru Forester méretei alapján az alsó-középkategóriába tartozik, nagy hasmagassága, magas üléspozíciója és tetősínjei alapján szabadidő-terepjáró, alakíthatóságánál fogva családi kombi, turbómotorja révén pedig sportautó. A Subaru Forester 2,5 XT-nek ezért alig akad konkurense a piacon, és közülük is igazából csak egy típus állja az összehasonlítást. Ez a Mitsubishi Outlander Turbo, amely a Mitsubishi Lancer Evo motorját örökölte. A Forester tehát egy magas üléspozícióval, de személyautós kifinomultsággal bíró, sokoldalú belső térrel rendelkező autó, nagy teljesítménnyel és terepezőképességgel. Az utastér elég komfortos két felnőttnek és három gyermeknek, vagy pedig négy átlagos termetű személynek. A 60/40 arányban osztva dönthető hátsó ülés jóvoltából pedig 1629 literig bővíthető a csomagtér, aminek a padlójában még egy fedett tárolórekeszt is kialakítottak. A Forester számos figyelmességgel könnyíti meg az életet, nagyméretű rekeszek, zsebek (még a műszerfal tetején is), emellett akasztók és fülek segítik a legkülönfélébb tárgyak tárolását.

A beltér tele van praktikus megoldásokkal, igazából semmi sem utal a Foresterben rejlő hatalmas erőre és rali technikára. A szürke-fekete, vízlepergető huzattal bevont ülések inkább egy szabadidőautóba valók, mint egy sportkocsiba, pusztán a háromküllős Momo kormánykerék ad némi sportos feelinget. A műszerfal a japán iskola szerint épült meg, a legtöbb gomb és kapcsoló, köztük a bajuszkapcsoló is a 90-es években futott japán gyártmányú autókból származik. A középkonzol már modernebb hatást kelt, a 6 CD lemezt elnyelő, 2 DIN méretű beépített audioegység mellé egy kihajtogatható pohártartót szereltek, a klímaberendezés és ventiláció pedig három tekerőgombbal szabályozható. Az ezüstszürkére festett olcsó műanyagok méltatlanok egy ilyen autóban, viszont az ajtókon és a műszerfal közepén húzódó szemcsés fekete anyag nagyon kellemes tapintású. No de térjünk rá a Forester legjobb részére, a motorra és a hajtásláncra.