Toyota Corolla 1.4 D-4D Luna: Ez szép!

Jött, látott és győzni fog a Toyota Auris, a Corolla azonban nem tűnt el az új modell érkezésével. Lehet, hogy a ferdehátú kivitelt máshogy hívják, de a klasszikus négyajtós változatot továbbra is Corollaként kell keresni a szalonokban, íme a tizedik generáció.

Galéria!

A név kötelez. A Toyota 1966 óta gyárt Corolla néven autót, a típusból az azóta eltelt több mint negyven év alatt 32 millió darab fogyott. Guiness-rekord ez, kérem, a javából, úgyhogy a tervezőasztaloknál sürgő-forgó sanok nem csaphatták össze a munkát: ilyen jól csengő névvel csak minőségi, minden igényt kielégítő modellfrissítéssel lehetett előállni. Az új formát végül addig-addig gyúrták a Toyota oroszlánbarlangjában, míg megváltozott az autó pozícionálása, a praktikus, funkcionális jelzők helyett a forma és sportosság jelszavak kerültek előtérbe.

Galéria!

Hiába azonban a nagy igyekezet, az új Corolla formavilága - az Auriséhoz hasonlóan - kifejezetten átlagosra sikeredett. Vannak persze szép megoldásai, mint például a masszív hűtőrács, a síkból kiemelkedő fényszóróburák, vagy éppen a karosszéria övvonallal párhuzamosan futó domborítása, de sokat nézegetve sem lehet azt érezni, hogy ez itten egy forradalmi modell. Elölről és hátulról is erősen emlékeztet amúgy a Lexus IS-re, de még ezzel együtt is szomorúan semmilyen.

Galéria!

De az egy dolog, hogy én nem látok benne semmit, sokaknak nagyon is tetszik, "de szép az az autó!" - mondja például húgom a családi mítingen. "Hol?" - mondok én forgolódva, Ferrarira vagy minimum valami luxusautóra számítva. De csak mutogat mereven a Corolla felé, hogy "az, amivel jöttél", na az ilyesmire nehéz frappánsan reagálni. A sokktól egészen hazáig meredek bambán magam elé, hogy aztán jöjjön a hidegzuhany a helyi éjjel-nappali tulajdonosától. "Ez szép!" - futkározza körbe a Toyotát, pedig évekkel ezelőtt Lexussal is parkoltam már a bolt előtt. Arra nem mondott semmit, ezért odavolt, úgyhogy ezennel megadom magam: jól sikerült ez a Corolla, ezt mondja a nép.