150 éves az Opel

Abban az esztendőben kezdte el a családi lakatosüzem varrógépek előállítását. Egykettőre meredek emelkedés indult be, és hamarosan következtek a kerékpárok: az első „Velociped" 1886-ban hagyta el a gyárat. Népszerűek lettek a rüsselsheimi biciklik, a húszas évek közepén az Opel a világ legnagyobb kétkerekű-gyártója, amely már motorkerékpárokat is készít. Az autógyártás históriája 1899-ben kezdődött, ezáltal a Daimler-Benz után a második legrégebbi, még létező német járműgyártó.

A „Patent Motorwagen System Lutzmann" volt a kezdet, és már 1902 őszén bemutatta az Opel az első saját konstrukciót, a 10/12 PS modellt. Csak úgy kapkodták a vevők, 1906-ig több mint ezer darab hagyta el az üzemcsarnokot. 1914-re valamennyi vetélytársát túlszárnyalta az Opel, immár Németország legnagyobb járműgyártója. Már a korai időkben is népszerű és megfizethető sikermodelljeivel szerzett nevet: a „Doktorwagen" (1909) és a „Puppchen" (1914) jelölte ki máig érvényes célját, hogy műszakilag kiváló és megbízható, ugyanakkor elérhető autókat kínáljon széles vevőkörnek.       

Az 1920-as éveket áthatotta a márka máig tartó újító szelleme, ekkor készült a „Laubfrosch" és a rakétaautó. A népnyelvben a fűzöld színe miatt kedveskedve levelibékának elnevezett 4/12 PS kiskocsival, első német gyártóként, 1924-ben vezette be az Opel a futószalagos gyártást. Emellett elsőként kezdett látványos rakétaautó-tesztekbe. 1928-ban például a berlini Avus versenypályán történt nagy szenzáció: Fritz von Opel akkoriban szinte elképzelhetetlen 238 km/órás csúcssebességet ért el RAK2 rakétaautójával. Egy évvel később a frankfurti szőlők közül startoló Opel-Sander Rak1 hajtotta végre a világ ugyan rövid, de mégiscsak első rakétarepülését, emberrel a fedélzeten.

1929-ben nehéz idők köszöntöttek be az autóiparban is. Milliókat tett munkanélkülivé a világgazdasági válság, kártyavárként omlott össze a „dübörgő húszas évek" konjunktúrája. Az Opel azonban időben gondoskodott magáról, és erős partnert talált az amerikai General Motors (GM) konszernben. Meg tudta szilárdítani piaci pozícióját, 1935-ben először gyártott több mint 100.000 járművet, köztük a „Blitz" teherautót az új brandenburgi gyárban. Ugyanekkor egy műszaki újdonsággal is jelentkezett Rüsselsheim: az Olympia volt az első német széria-kocsi, önhordó acélkarosszériával. Egy évvel később rakta le a vállalat a kompakt kategória 75 éves sikertörténetének alapkövét: az Kadettől folytonos a vérvonal a jelen népszerű Astra-családjáig. 120 ezres évi gyártással 1936-ban az Opel Európa legnagyobb járműgyártója.

Miután a háború alatt megszakadt a polgári célú gyártás, az újjáépítés idején megint gyorsan felvette a tempót az Opel. A német gazdaság gyors fejlődésének éveiben olyan kocsikkal jártak az emberek, mint az Olympia, az Olympia Rekord, a Rekord P1 és a Kapitän, a vásárolt élelmiszereiket pedig Opel „Frigidaire" hűtőszekrény tartotta frissen. Százéves jubileumára 1962-ben nyitotta meg a vállalat a második üzemét, Bochumban. Ott készült az új Kadett, majd a hatvanas években több sportos, szívhez szóló modell, köztük legendás kultuszautók, például a Commodore, a Manta és a GT. Az Opel a felsőbb szegmensben is képviselte magát a KAD modellekkel (Kapitän, Admiral, Diplomat), amelyeket később a Senator és a Monza váltottak fel.

1971-ben gördült le a futószalagról a tízmilliomodik Opel, és ugyanabban az évben érte el egy kísérleti, akkumulátoros GT villanyautóval Georg von Opel a 188 km/órás sebességet. Az elektromos mobilitás már egy évtizeddel azelőtt téma volt az Opelnél, hogy mindenki arról kezdett beszélni. Ma ismét éllovas e téren a vállalat: a 150 LE teljesítményű Ampera, forradalmi hatótáv-kiterjesztőjével az első széria-villanyautó, amely sosem merül le.

20,4 százalékos piaci részesedéssel 1972-ben az Opel Németország legsikeresebb autógyártója. Rüsselsheim új modellprogramot hoz ki, fókuszban a biztonsággal, a fogyasztással és a környezet kíméletével. A Kadett ötödik nemzedéke, egyben az első fronthajtású, a legáramvonalasabb kompakt autó volt 1979-ben, 0,39-es alaktényezővel. Később az Omega A (c_w 0,28) és a Calibra (c_w 0,26) állított fel új rekordot. A nyolcvanas években a kipufogógáz került a figyelem középpontjába, és az Opel ismét az újítók közé tartozott, mint az első német márka, amely komplett katalizátoros flottát kínált, és 1989-től valamennyi modelljét szériában látta el ilyennel.

1991-ben debütált az Astrában az Opel Safety System, oldalütközés és alácsúszás-védelemmel, valamint övfeszítőkkel. A Frontera pedig azt mutatta, milyen jól érez rá a márka a trendekre: a terepjáró szabadidőautó a SUV-korszak egyik előfutára lett, és kapásból piacvezető. 1992-ben vette fel a termelést a világ legmodernebb autógyára, az eisenachi Opel üzem, majd határozott további lépések következtek: 1997-ben a bestseller Corsa első európai kiskocsiként kapott szerény fogyasztású háromhengeres motort, majd 1999-ben debütált a hétüléses Zafira, amely megnyitotta a nagyterű autók korszakát, és új standardot állított fel a családi kocsik variálhatóságában. Ugyanebben az évben érte el egyik fontos jubileumát: 50 millió gépjárműve hagyta el gyárait.

Az Opel Insignia 2008-as megjelenésével új irányt vett fel a márka. A szoborszerű szépséggel ötvözött németes precizitást aztán átvitték egyéb Opel modellekre is, mint legújabban a Zafira Tourer és a GTC Astra.  

Az Opel és brit testvérmárkája, a Vauxhall, ma több mint negyven országban értékesíti autóit. Európa hat országának gyártóüzemeiben és fejlesztőközpontjaiban kereken 40 500 főt foglalkoztat. 2010-ben az Opel/Vauxhall több mint 1,1 millió személyautót és könnyű haszonjárművet adott el, 6,2 százalékos piaci részesedést mutatva ki. Az elektromos Opel Ampera bevezetésével új területet nyitott az európai autópiacon, megerősítve a haladó mobilitási megoldások trendformálójának szerepét.