Idei kilátások a magyar gépjárműpiacon

A gépjárműpiac és azt övező gazdasági környezet 2010-ben 2009-hez képest tovább romlott. Az új gépjármű kereskedelmet alapvetően meghatározó finanszírozási környezet jelentősen szigorodott, kormányzati, törvény és felügyeleti intézkedések sora nehezítette az értékesítés finanszírozási támogatását.

Sajnálatos az a körülmény, hogy a finanszírozók - a magánszemélyeknek szóló - új termékkel még nem jöttek ki, így egyfelől a finanszírozási termékek iránt nincs érdemi érdeklődés, miközben a hitelt, vagy lízinget igénylő ügyfelek jelentős része az új szabályok szerint nem finanszírozható. Bízunk abban, hogy a jelentősen szigorított hitelezési környezetben a finanszírozók előbb-utóbb megtalálják azokat a termékeket, amelyekkel a hitelezés alacsony és kalkulálható kockázat mellett folytatható.

Jelentősek azok a tényezők is, amelyek alapján a magyar vásárlóerő az EU fejlettebb országaival szemben azzal a helyzettel szembesül, hogy vásárlóerő paritáson a közlekedési eszközök a legdrágábbak közé tartoznak fogyasztói listaáron, addig a lakosság átlagos jövedelme messze elmarad az EU átlagtól. Elmondhatjuk tehát, hogy a magyarországi jelentős adóteher miatt végül a gépjárművek fogyasztói ára és üzemeltetési költsége hazánkban igen magas annak ellenére, hogy a gyári nagykereskedelmi transzfer árak a legalacsonyabbak közé tartoznak az EU-ban.

A hazai nagy svájci frank alapú hitelállomány nem csak azt jelenti, hogy az adósok törlesztő részlete megnövekedett, hanem azt is, hogy a frank alapon korrigált tőketartozás mértéke - a szerződött hosszú futamidő miatt - szinte minden esetben jelentősen meghaladja a gépjármű piaci értékét, így ezek a gépjármű tulajdonosok még évekig nem fognak tudni kiszállni autójukból és újat vásárolni.

Pozitív változást jelenthet a lakosság nettó jövedelmének emelkedése, amely gépjárművásárlást is generálhat. További potenciál a vállalati autók elhalasztott cseréje, amelyek esetében a növekvő üzemeltetési költségek motiválják a céges autók lecserélését.

A Széchenyi terv járműiparra vonatkozó fejezete preferált ágazatnak minősíti a gépjármű javító szektort, ami tagvállalataink és hálózataik bevételi forrásainak jelentős részét termeli. Úgy gondoljuk, hogy - az időnként felröppenő híresztelések ellenére - a márkaszervizekben végzett javítási és karbantartási munka az ügyfelek számára kiemelkedő minőséget és garanciát ad, miközben a látszólag magasabb óradíjak a szigorú gyári munkaóra normák miatt a végén sok esetben olcsóbb javítási számlaösszeget adnak ki, mint a látszólag olcsóbb óradíjjal, de nem a legkorszerűbb technológiával dolgozó, a gyári képzésen részt nem vett javítók esetében.

Érzékelhetően növelné piaci lehetőségeinket, ha a kormány gazdaságpolitikája eredményeképpen mérséklődésnek indulna a CDS felár és hitelkamat, erősödne a forint és elkezdődne a munkahelyek számának gyarapodása. Mindez a gazdasági előnyök mellett a devizahitelesek helyzetének javulását, a potenciális vásárlók optimizmusát, jövőbe vetett hitét támogatná, ami a beruházási kedv egyik legfontosabb tényezője.

Nem öncélúan gondolkodunk a piac növekedésében, hanem tekintetbe vesszük a több mint 11 éves személyautó, a több mint 15 éves motor és a több mint 11 éves teherautó állomány környezeti hatásait, baleseti kockázatát is.

Gyerekcipőben jár a feketegazdaság elleni fellépés, így - becslések szerint - több tízezer külföldön forgalomba helyezett személygépjármű fut az utjainkon, és továbbra is virágzik a fekete és szürke behozatal. Ezek évente több ezres tételben csökkentik a legális újautó-piacot és több milliárd forinttal az állam bevételeit. A legnagyobb piaci tartaléknak gondoljuk a gazdaság fehérítését, amelynek során a legális értékesítői és javítói szakma versenyhátránya csökkenhet, és az adót és járulékot nem fizető feketegazdaság szerepe visszaszorulhat. Erre vonatkozó konkrét javaslataink, amelyeket az Autós Nagykoalícióval együttműködve fogalmaztunk meg, a döntéshozók asztalán vannak. Őszintén reméljük, hogy Magyarország elindul a feketegazdaság hatékonyabb visszaszorításának útján, ami a legális szféra megerősödésével és ezzel automatikusan az állami költségvetési bevételek jelentős növekedésével jár.