Itt a Hyundai új üzemanyagcellás autója
címkék: elektromos, hidrogén, ix35, ix35 fcev, nexo, üzemanyagcella
Las Vegas-ban, a CES kiállításon debütált a Hyundai új generációs hidrogén üzemanyagcellás elektromos modellje, a Nexo. Az ix35 FCEV modellt váltó Nexo önálló konstrukció, erősebb, tágasabb és 30 százalékkal többet megy egy tankkal. Hamarosan megkezdődik az értékesítése.
A Hyundai Nexo önálló architektúrára épül, azaz nem osztozik a padlólemezen egyetlen sorozatgyártású Hyundai-jal sem. Ennek számos előnye van, mint például az alacsonyabb tömeg, a javított súly-lóerő arány s ezáltal jobb menettulajdonságok, továbbá a tágasabb utastér, a csomagtérbe áthelyezett akkumulátor és az optimálisan elrendezett meghajtórendszer egységek. Utóbbi kevesebb helyet foglal és könnyebb, mint az ix35 FCEV-ben.
A Nexo 27 centiméterrel hosszabb az ix35 FCEV-nél (467 cm), s a tengelytávja 15 centiméterrel bővebb (279 cm). Teljesítménye 163 lóerő, nyomatéka pedig 394 Nm (+ 27 LE és 94 Nm) így jobban is gyorsul: 9,5 másodperc elegendő neki a 60 mérföld/órás (96 km/óra) tempó eléréséhez (ix35: 12,5 mp). A Nexo emellett akár 800 kilométert is megtehet egy tank hidrogénnel, ami 30 százalékkal haladja meg az ix35 FCEV hatótávolságát (590 km). Ráadásul tartálya 5 perc alatt feltölthető.
A Hyundai új üzemanyagcellás modellje a beleépített új technológiák miatt is különleges. Holttér-figyelő rendszere az iparágban elsőként kamera alapú, tehát sávváltásnál megmutatja a jármű oldalsó és hátsó környezetében tartózkodó járműveket. Az autó sávtartó rendszere is új technológia a márkánál, automatikusan a sáv közepén tartja a járművet 0 és 130 km/órás tempó között, városi és városon kívüli forgalomban is. A vezetést könnyíti még a sebességasszisztens, ami mindenkor az ábrázolt sebességhatárokhoz igazítja a kocsi tempóját. Másik újdonság az autonóm parkolás mód, amikor a kocsi magától beáll vagy kiáll a parkolóhelyről, a sofőr távolról irányíthatja a folyamatot.
A Hyundai Nexo értékesítése heteken belül elindul. Egyike lesz annak a 18 környezetbarát modellnek, amelyet a Hyundai 2025-ig a világpiacra bevezet.
Tedd meg első befizetésed, és legyen tiéd az akár 20.000 Ft értékű sportfogadási bónusz! (x)
Ez a világ legröhejesebb fejlesztése. Áramot fejlesztünk, az árammal hidrogént állítunk elő, majd a hidrogént üzemanyagcellába töltve ismét áramot fejlesztünk, és villanymotort hajtunk. A hidrogén teljesen felesleges, kihagyható a folyamatból. Az áram mehet az aksiba, aksiból meg a villanymotorba, és az egész hirdogénfejlesztési, szállítási, tárolási cirkusz megspórolható. Hidrogénkutas infrastruktúra nincs, villany meg mindenhol van.
Kedves PDA_FAN,,,
Erre csak azt tudom mondani hogy ha hallgattal volna okos maradtal volna, igy csak dicsekszel a tudatlansagoddal.
Érdekes nézőpont, hogy árammal termelünk áramot, de jóval kevesebb akku kell a folyamatosan termelő hidrogén cella mellé. Valamint az 5 perces tankolás és a jelentősen nagyobb hatótáv mégis mellette szól. Nem beszélve, hogy a hidrogént nagy napelem farmokon termelhetnénk, vagy árapály erőművekkel, és ott használhatnánk ahol és amikor épp szükséges.
Oké, hogy a villanyt elő lehet állítani megújuló energiával, de ha egyszer villanyt állítunk elő, miért nem akkuba töltjük, és miért kezdünk el vele vizet bontani?
A jelenlegi villanyautók teljes energiahatékonysága 70% körül van. A hidrogéneseké kb. 30%, hiszen egy felesleges oda-vissza átalakítás van a folyamatban. 50 kWh energia szükséges 1 kg hidrogén előállításához, amit aztán nagynyomású tartályba kell tölteni (szintén energiát igényel), majd lehet vele 100 km-t autózni. A legkevésbé hatékony Teslák is elmennek 50 kWh akkukapacitással 200-250 km-t, egy európai méretű villanyautó inkább 300-at.
A hidrogén szállítása, tankolhatósága elvben óriási előnynek tűnik, de a gyakorlatban nagyon drága infrastruktúrát igényel, ami nincs kiépítve. Ez nem olyan, mint a kannás benzin, hogy csak beöntöm, aztán már mehetek is. 700 bar nyomású tartályokat kell tölteni. Ahhoz, hogy egy 700 bar-os tartályt 5 perc alatt 5 kg hidrogénnel megtankolj, hány bar túlnyomással kell belenyomni a hidrogént? Nem épp egy tanyasi kompresszor kategória.
Az 5-600 km-es hatótávot akkumulátoros villanyautóval is el lehet érni, a töltés sebessége is egyre nő. Továbbá a villanyhálózat mindenhol ki van építve, és a járművek többsége nagy teljesítményű villámtöltést csak évente néhányszor igényel, hiszen az év nagyobb részében a legtöbben napi átlagban nem mennek többet 50-60 kilométernél. Nyilván a területi képviselő, aki naponta tízszer ennyit tesz meg, nem fog még villanyautóba átülni, de 4-5 év múlva már lehet, hogy lesz olyan villanyautó a piacon, amivel jobban jár.
Bővebben a hidrogénautóról:
https://villanyautosok.hu/2017/06/16/ezert-nem-eletkepes-az-uzemanyagcellas-auto/
Kedves Zoli,
valóban tudatlan vagyok a téma kapcsán, de itt ez a remek lehetőség, hogy téves eszméimben helyreigazíts.
Kedves PDA_FAN
Nyilván vannak problémák az üzemanyagcellás autókkal, a hidrogénnel is.
De mondhatnám akár azt is hogy:
A villanyfözölap/sütö a világ legröhejesebb feljesztése, hiszen höenergiát használunk áram fejlesztésre, amit aztán höenergiává alakítunk vissza.
Az üzemanyagcella nagy elönye lenne hogy a villamos hálózat kihagyható nagyrészt. A megújuló energiaforrásokkal szembeni gyakori kritika – rángatja a hálózatot – kiküszöbölhetö vele, kvázi megfelelö szélerömü parkok mellé telepítve a kutat. Itt persze igaz az hogy elöbb áramot termelünk, de nincs szállítási veszteség, a “fesleges” áramot könnyebb/gazdaságosabb elrakni így.
De nem biztos hogy a hidrogén elektrolízisböl jön, pl ott a földgáz égetésénél a CO semlegesítésére használt reakció melléktermékeként keletkezö hidrogén.
Eleve koncepcionálisan rosszul gondolkodik. Mi az hogy a hidrogén kihagyható? Az aksiban tán csak úgy “csücsül” az áram? Megsúgom, a hidrogén nem plusz elem a láncban, hanem az akummulátor lítiumos redox rendszere helyett más elektrokémiai tároló.
Az Ön által linkelt villanyautósok cikk erösen részrehajló és felületes amit linkelt.
– Felrója hogy üresen 87.5 kg a Mirai hidrogéntartálya!!! Wow – és egy nagyobb Tesla akkucsomag fél tonnája? Amire csak 8 év garancia van?
– Ehhez kapcsolódik hogy persze a lítiumbányászat maga is tök szép meg zöld dolog, nemde?
– Jogos kritika lenne viszont, amit nem említ, hogy platina kell az üzemanyagcellákhoz, mármint a jelenlegi hidrogén alapúakhoz
– Általánosan “életképtelennek” minösíti az üzemanyagcellát, majd minden érvben a konkrét hidrogén alapút használja. Szüklátókörü, de magát rendkívül élenjárónak, modernnek és zöldnek képzelö lehet a szerzö Tibor. Vegyészkaros mérnök végzettség birtokában sem mernék ilyen általános ítéletet mondani. Tapasztalatom, hogy gyakran a dilettánsok magabiztosabbak mint egy természettudományosan odavágó területen végzett illetö – az elöbbinek (mindentudó) attitüdje van, aminek reflexiójára képtelen, utóbbi viszont már tudja hogy sok, akár számára is ismeretlen részletböl áll a téma. Tibor a cikkében egy “kocsmai politizáló” aki sznobságból tudós köntösbe burkolózik.
– Nem a hidrogén az egyetlen üzemanyagcella opció. A Daihatsu fejlesztett oldott hidrazin alapú cellát, ami megoldaná a tárolást, nincs nagy nyomás, nem robbanásveszélyes