/*Impresszum blokkolas*/ /*Impresszum blokkolas*/
Cikk nyomtatása | Hozzászólások (0) |
| Több

Driftelni BMW X5-tel

2007. március 21. 07:20   |   Balogh Barbara
címkék:  

Almeriában mutatta be két legújabb abroncsát a francia Michelin. A dél-spanyolországi sivatagban elterülő tesztközpontban vezettünk Porsche Cayenne-t, láttuk a világ legnagyobb dömperét és drifteltünk egy BMW X5-tel is.

Akárhol is tartják, egy abroncsbemutató önmagában nehezen tud izgalmas lenni. Hogy miért? Mert fogyasztói szemmel nézve szinte minden gumi egyforma, sokezer kilométeres teszttapasztalat szükségeltetik ahhoz, hogy az átlagember megérezze az árnyalatnyi különbségeket. Nekünk, “szakmabelieknek” valamivel könnyebb a dolgunk, észreveszünk ezt-azt, amit mások esetleg nem, gumiszakértőnek viszont – sokakhoz hasonlóan – így se merném nevezni magam. Érzem majd, amit kell? Tényleg olyan hatalmas különbség van régi és új gumi között, hogy erre a Michelin egy hatalmas prezentációt is rá mert szervezni? Már csak ezen kérdések miatt is izgalmasnak tűnt a francia gyár dél-spanyolországi programja.

Sajtótájékoztatóval kezdődött. Itt megtudhattuk, ami eddig is világos volt, mármint hogy a világon divat lett hobbiterepjárót venni. 2001-ben összesen 4,5 millió SUV-ot adtak el a glóbuszon, 2011-re ez a szám a Michelin prognózisa szerint megduplázódik. Ekkora piacra illik odafigyelni, a francia gyár ezért megkérdezte a szabadidőautó-tulajdonosokat, mit gondolnak abroncsaikról. A felmérésből két dologgal kapcsolatban tűnt ki elégedetlenkedés, a hobbiterepjárósok egyaránt panaszkodtak gyors gumikopásra és nem megfelelő komfortérzetre.

Francia rugalmasság
Nem normálisak a franciák. Almeriába Párizson keresztül jutottunk el, a Michelin magángépe a Charles de Gaulle reptér “félreeső”, hármas termináljáról indult, itt van kiállítva a világ valaha volt leggyönyörűbb repülőgépének, a Concorde-nak egyik példánya. Már visszaút, leszállunk a francia fővárosban, gépből ki, mondok, csinálok egy szép képet erről a Concorde-ról, ki tudja, mikor járok erre újra. Előveszem a gépet, már éppen kattintanék, amikor valósággal beterít egy sárga mellényes, afroamerikai hölgy, tenyerét – jól összezsírozva – a lencsére nyomja, és szinte felháborodva közli, hogy fotózni tilos. Nagyon hülyén nézhetek, mert azon a megtanulhatatlan nyelvén elkezd valamit magyarázni, amiből annyit értek, hogy azért kell azonnal beszállni a buszba, mert a tankhoz még nem csatlakoztatták a kerozincsövet és ez veszélyes. Állítólag. Persze biztos közel lehet a robbanás, mert a roppant merev nő azt se engedi, hogy a csatlakozáshoz rohanó kolléga megkapja a repülőjegyét is rejtő csomagját, némi vita után őt is beküldi a buszba, így szerencsétlennek meg kell várnia, míg bent, a szalagon megérkeznek a cuccok. Megáll az ember esze.

Ezen hivatott változtatni az új termék, a Latitude Tour HP. Az abroncsnak a Michelin állítása szerint 35 százalékkal nagyobb a futásteljesítménye a riválisokhoz képest, ezt – szinte természetesen – egy független intézet vizsgálata is alátámasztotta. A prezentáción is szó volt arról, hogy ebben az iparágban nehéz kitűnni, hiszen gumi és gumi között látszólag nincs nagy különbség, a Michelin azonban azt mondja, hogy a Tour HP tényleg különleges.

Ebben lehet is valami, hiszen az abroncshoz a Michelin-mérnökök olyan anyagokat is felhasználtak, melyeket eredetileg dömperekhez fejlesztettek ki. Érthető a szándék, a nagy földmozgató teherautók a legmostohább terepeken is megfordulnak, sok mindent ki kell bírniuk, a franciák a kopásállóság érdekében ezt próbálták átültetni a személyautózásba.

És sikerrel. A német TÜV lett a szerencsés, mely igazolhatta a Michelin kopásállóságról szóló állításait, a független intézet kétfajta, 235/65 R17-es és 215/65 R16-os méretben tesztelte a gumikat, az ellenfelek a Continental, a Dunlop, a Goodyear, a Pirelli és a Bridgestone termékei voltak. A nagyobb abroncsokat VW Touaregekre, a kisebbeket Nissan X-Trailekre szerelték, majd az azonos körülmények megteremtése érdekében rendszeres sofőr- és autócserékkel több mint tízezer kilométert nyomtak le velük Németország és Csehország útjain. A 235-ös Michelin-abroncsok az élettartam-próbán, vagy más néven kopáspróbán 33 százalékkal teljesítettek jobban az átlagnál, a második helyezettnél hét, az utolsónál 81 százalékkal voltak jobbak a francia gumik. A 215-ös Michelinek 38 százalékkal múlták felül az átlagot, a második helyezettet 28, az utolsót 51 százalékkal. A fentebb említett 35 százalékkal nagyobb tartósság a két méret átlagolásával jön ki.

Galéria megtekintése

Nagyítás Képgaléria megtekintése

A Latitude Tour HP speciális, “összekapaszkodó” csíkozást is kapott, mindezt a nagyobb tapadás és gazdaságosság érdekében. Ezt is megvizsgálták a TÜV szakemberei, a Michelin 36, illetve 13 százalékkal volt jobb az átlagnál, a teljes igazság érdekében azonban nem árt hangsúlyozni, hogy a szám alapján (a matematikai átlag sajátosságai miatt) a kisebb abroncsból simán akadhatott a Tour HP-nél gazdaságosabb versenyző, erről persze nem esett szó.

A másik újdonságról, a Latitude Sportról annyit, hogy a Michelin a Porschéval szoros együttműködésben fejlesztette ki, az új Cayenne-t már ezzel a gumival szállítja a német gyár. Szintén alapfelszerelés lesz az Audi Q7-esen, az új VW Touaregen és az új BMW X5-ösön. Háromféle méretben elérhető, ezek 255/55 R18, 275/45 R19 és 295/35 R21, valamint ezeken felül létezik két tuningváltozat is, 295/40 R20 és 315/25 R23 méretben. Ez utóbbit ki is állították a helyszínen, nos, egy szó van rá: brutális. És egyszersmind lenyűgöző.

Galéria megtekintése

Nagyítás Képgaléria megtekintése

A menetpróbára a Michelin almeriai tesztközpontjában került sor, ez egy több mint 400 hektáros terület a dimbes-dombos, sivatagos környezetben. A Michelin főleg munkagépek számára kifejlesztett újdonságait teszteli itt, ezek természetesen titkosak, mi sem készíthettünk fényképeket a területen. Pedig a telepre behajtva rögtön a világ legnagyobb, 278 tonnás dömperjébe (Caterpillar 797B, 380 tonnás teherbírással, 117,1 literes, 3550 lóerős dízelmotorral és 6,55 méteres magassággal) botlottunk bele, de fotózkodni ezzel sem lehetett, lévén egyelőre csak prototípusként létező gumikkal szerelték fel. Az abroncsok önmagukban is 3,96 méter magasak, egyenként négy tonnát nyomnak, félelmetes egy gép.

Az új Latitude-gumikat három helyszínen lehetett próbálni, legelőbb egy nagyjából 12 kilométeres, sziklás-kavicsos tesztúton bizonyíthattak a Tour HP abroncsok. Kellemes útvonalat választottak a Michelin szakemberei, csak úgy táncolt a Mitsubishi Montero hátulja, de ami fontosabb, hogy a komfortérzet sem tűnt rossznak. Élménynek jó volt, a gumiról – összehasonlítás híján – viszont nem sokat tudtunk meg, erről a másik két helyszínen gondoskodtak.

A következő felvonásban BMW X5-ösökön és Hyundai Tucsonokon lehetett összemérni az új gumit az előddel, az MXV4+ jelűvel, ráadásul mindezt vizes aszfalton. A csoportban lévő orosz kollégák persze azonnal lecsaptak a BMW-kre (majd a pályán elindultak rossz irányba…), így a magyaroknak maradtak a koreai vasak. Két kör az MXV4-gyel, bizonytalan érzés, nagyon indulna elfele az ívről, majd kettő a Tour HP-vel, ugyanazzal a tempóval simán fordul és szinte hallani, ahogy letolja maga elől a vizet, biztosítva a tapadást. X5-tel csak a régi gumit sikerült kipróbálni, szerény kritika, hogy még azzal is biztosabbnak tűnt, mint a Hyundai újjal…

Galéria megtekintése

Nagyítás Képgaléria megtekintése

Almeria
A 8774 km2 kiterjedésű tartomány Andalúzia keleti csücske. A vidék sokáig meglehetősen elmaradott volt, ma is csak fejletlen ipar jellemzi. Meglepő a táj változatossága: a sivatagtól és olivaligetektől kezdve az Alpujarra termékeny völgyekig minden megtalálható itt. Gazdaságilag mégis a tartomány hátrányos adottságát, a sivatagi éghajlatot aknázzák ki leginkább. A tengerparti térség több mint 20 ezer hektárán termesztenek primőr árut a hatalmas fóliasátrakban (ezért hívják is gúnyosan az itteni tengerpartot “Costa de Plástico”-nak, azaz “Műanyagpart”-nak, repülőről félelmetes). Meglepő módon a turisták közül is sokakat a kopár természet vonz ide: itt található ugyanis Európa egyetlen természetes sivatagja (Sierra Alhamilla). A térség hagyományosan legfontosabb vonzereje a csodálatos tengerpart (az andalúz tartományok közül itt található a leghosszabb strand) és az egész éven át tartó jó idő (320 napon át süt a nap). Turistaszemmel nézve a márciusi Almeria a legkevésbé sem vonzó, az életnek mesterséges szaga van, a sok sablon üdülőházzal mindent a nyári szezonra – szó szerint – építenek. Ezért is lehetséges, hogy Almeria egyes részein – saját becslés alapján – a világon a legmagasabb az egy hektárra eső toronydaruk száma.

A Michelin kiküldött a pályára két profi pilótát is, hogy a fakutya újságírók megtudják, mit is jelent az, hogy határon autózni. Ha már új gumis X5-ös nem is jutott, legalább bepattant mellénk Pierre, hogy laza ujjgyakorlatként olyat autózzon, amire a bent ülők jó ideig emlékezni fognak. Ez a Pierre olyan volt, mint akinek elgurult a gyógyszere, fél kézzel, magyarázva esett be ezerrel a kanyarokba, én már többször az árokban láttam magunkat. Egyszer csak azt mondja, most megmutatja, miért is nem olyan jó ez a gumi, óriási tempó, küzd a kerék, de keresztbe áll az X5-ös. Pierre nyugodtan kikormányozza a “bukótérbe”, majd a következő kanyar előtt azt mondja, most megmutatja, milyen tempót bír még el. Ránt egy hatalmasat, a BMW hátulja elindul, ahogy kell, de ezúttal a böhöm nagy SUV-val szabályosan átdriftelünk a kanyaron. Ha nem ülök bent, nem is hiszem el. Később megkérdezem tőle, miért jobb a Tour HP, mire a válasz, hogy azzal az első kanyarban sem “csúsztunk” volna ki és nem kellett volna annyit korrigálnia. Ha a Michelin netán trükközött is a guminyomással és hasonlókkal, hogy mi is érezzük azt a (papíron egyébként ötszázalékos) különbséget, Pierre-nek elhiszem, hogy tényleg jobb a Tour HP.

Legvégére maradt az ínyencfalat, az új Porsche Cayenne, a Latitude Sportot és elődjét ezúttal száraz, trükkösen kanyargós pályán hasonlíthattuk össze. Az autó elképesztő, káprázatos hang, a méretekből egyáltalán nem következő stabilitás, korábban sose hittem, hogy tényleg sikerült belepasszírozni a Porsche-szívet. Pedig nagyon is ott van az. Csak egy valami sokkolt, mégpedig, hogy a kormányt kézzel kell állítani, ennél alacsonyabb árkategóriákban is futja villanyos vezérlőre. Na mindegy.

Az első két kör a régi gumival, a sokmilliós érték miatt óvatosan, de a végére nagyon élvezve az egészet. A Cayenne-ben a kormány kicsit nagy, sokat kell vele gépészkedni, egy ilyen kétkörös móka igazi izzasztó erőpróba. Jönnek az új (már jól bekoptatott…) Latitude Sportok, s minthogy a bátorság nő, úgy tűnik, valóban többet tud, mint az előd. Slusszpoénként jön még egy profi és leken egy elképesztő kört az új gumis Cayenne-nel, a nap folyamán én pedig másodszor jövök rá: szándékosan ásom alá saját önbecsülésemet, amikor beülök ilyen figurák mellé. Kiszállva gyorsan megtapogatom a gumit, tűzforró, felülete pedig szinte vulkanizált. Így könnyű…

Oldal tetejére

Hozzászólások Szóljon Ön is hozzá

Hozzászólás küldése

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Még nem érkezett hozzászólás.

Kapcsolódó cikkek

Autóteszt

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!