Volkswagen T5 Mixto 1,9 PD TDI: Olcsó koktél

Az 1997-ben piacra dobott, előző generációs Transporter (T4) eladásainak a 60 százalékát a vegyes használatú Mixto és TransVan modellek tették ki, amelyek egyesítették a személyautók és a teherautók előnyeit. A 2003. január 1-jével a megváltozott adószabályok – miszerint a vegyes használatú autókat nem lehet haszonjárműként elszámolni – hatására azonban rövid idő alatt a szegmens eladásai 40 százalékkal zuhantak. A T4 esetében a zártszekrényes változatba szerelt üléssor és válaszfal hozott plusz funkciót, a T5 esetében viszont a duplakabinos alvázra szerelt raktér-felépítmény teszi lehetővé a kettős felhasználást. Az új megoldással sikerült elérni, hogy a pénzügyi előnyök újra érvényesülhessenek, így a T5 Mixto és TransVan modellek vételára, üzemeltetési- és szervizköltségei, valamint üzemanyaga után visszaigényelhető az áfa.

A Mixto a Transporter T5 alvázas, hosszú tengelytávú, duplafülkés változata, amelyet Magyarországon látnak el műanyag felépítménnyel. Az utasfülkét és a zárt rakteret teljesen összedolgozták, nincs rés a kettő között, az összeépítés minősége jó, bár a tesztautó raktérajtaja csak hézagosan illeszkedett. A négy köbméter térfogatú, ablak nélküli raktér belső burkolata strapabíró, így a mozgó rakomány nem sértheti meg a karosszériát. Ráadásul négy rögzítőfület is beszereltek, ami segíti a kisebb tárgyak lekötözését. Sajnos hosszú és magas tárgyak nem férnek be, mert a több mint 60 centiméter magas padló csak 127 centiméteres belmagasságot tesz lehetővé. A kerékdobok is belógnak a raktérbe, köztük 125 centiméter széles felület marad.

A Mixto fülkéje teljesen megegyezik a Transporterével. Elöl a vezető mellett egy kétszemélyes, hátul pedig egy háromszemélyes pad található, a tekintélyes szélesség dacára elöl azonban csak szűken lehet elférni. A vaskos első ajtó is helyet vesz el, a váltó pedig, mivel a középkonzolra került, zavarja az elöl ülők térdét. Sem elöl, sem hátul nem dönthető az üléstámla, így az utasok katonásan, egyenes háttal ülnek a Mixtoban. Elöl bőséges, hátul megfelelő a fejtér, a lábtér viszont éppen elöl szűkös, a magasabb termetűek térde már hozzáér a műszerfalhoz. Az ülések olyanok, mint a hasonló kategóriájú autókban, nagyméretűek és hosszú távon nem a legkényelmesebbek. A sofőrnek persze jó dolga van, hiszen az ő ülése magasságban állítható, valamint derék- és kartámaszos (feláras extra). A kormány viszont minden Mixtoban alapáron négy irányban mozog, ami legalsó állapotában is kissé előre dől.

Az ideális üléspozíció tehát nagyon könnyen beállítható, a váltó pedig jól kézre esik. A kartámasz kellően hosszú ahhoz, hogy az ember a karját ráhelyezve elérje a kormányt és a váltót, a bal kéz pedig az “ablakpárkányon” pihen, így a Mixto-t nagyon kényelmes vezetni. A vezetőoldali ajtóban hatalmas zsebeket alakítottak ki, a plafonon lévő kis tárolóba is lehet pakolni, és a hátsó üléspad alatt is találunk egy nagyméretű fiókot. A kesztyűtartó is méretes, ráadásul a fedele felfelé nyílik és kulccsal zárható. Mindamellett az utastérben jellegzetes Volkswagen atmoszféra uralkodik: a kapcsolók, a kék háttérvilágítású műszerek, a formák és a burkolatok ismerősek más típusokból.

A Mixto-hoz három gazdaságos dízelmotort kínál a Volkswagen, kétféle teljesítményű 1,9 literes, illetve egy 2,5 literes PD TDI erőforrást. A paletta alján a 85 lóerős négyhengeres áll, amely 200 newtonméteres maximális nyomatékát már 2000-es fordulatszámnál leadja. Az erőforrásnak már 1300-1500-as fordulatszámnál van kellő ereje, megerőltetés nélkül lódítja meg a 2 tonnás autót és 3000-es fordulatszámig egészen kultúráltan dolgozik. Körülbelül 3500-as fordulatszámnál kifullad, ennél tovább felesleges is pörgetni. A Mixto-val méretei folytán – no meg azért, mert hátra nem lehet kilátni belőle – amúgy is megfontoltan kell közlekedni, így a 85 lóerő is elegendő lehet.

Az előzéseket persze jobb kétszer is meggondolni, mert 80-90 km/óra felett lomhán gyorsul a nagy Volkswagen, ellenben a gyárilag megadott végsebességgel ellentétben – műszer szerint – 147 km/órára képes. Mindenestre a 130 km/órás utazósebességet könnyen tartja. Az ötsebességes váltó határozottan kattan be a fokozatokba, könnyen kapcsolható, nem akad meg -szóval kiváló szerkezet. A fékek teljesítménye meggyőző, akkor is ha a terhelt járművet kell lassítaniuk, a rugózás pedig a haszonjárművek között nagyon komfortos. Az összeépítés minőségét dicséri, hogy a Mixto menet közben nem ráz, nem remeg, nem vibrál, és szigetelése is kitűnő. 

A megújult Volkswagen Mixto olyan vállalkozásoknak ajánlható, akik nem akarnak vagy nem tudnak két külön járművet vásárolni személy- és áruszállítási célra. A tetszetős külsejű Mixto a 85 lóerős alapmotorral nettó 5 099 000 forintba kerül, de véleményünk szerint érdemes inkább a 105 lóerős kivitelt választani, amely nettó 5 499 000 forintért a miénk lehet. Továbbá egy-két tételt, mint a magasságban állítható vezetőülés vagy az elektromos tükrök és ablakemelők, erősen ajánlott beszereltetni.