Gyorsan ki kell építenünk a töltőpontokat

Kép: NGM, Fotó: Árvai Károly

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa a közelmúltban elfogadta azt az irányelvet, mellyel az EU egy fontos lépést tett a 2020-ra kitűzött környezeti és éghajlatvédelmi céljainak elérésében. Az elfogadott útmutatás kötelezi a tagállamokat, hogy nemzeti szakpolitikai keretükben megtegyék azokat az intézkedéseket, amelyekkel az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépülése felgyorsul és a kapcsolódó közlekedés teret nyerhet magának.

Az irányelv alapján 2016. november 18-ig minden tagállamnak értesítenie kell az Európai Bizottságot a nemzeti szakpolitikai keretéről, amelyben rögzíti,  milyen lépéseket kíván tenni az alternatív üzemanyagok piacának fejlesztése és a kapcsolódó infrastruktúra kiépítése érdekében. Ez a határidő egyben azt is jelenti, hogy az országoknak eddig kell hatályba léptetniük a megfelelő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseiket is.

Az irányelv szerint a szakpolitikai tervben többek között be kell mutatni a piac és az alternatív üzemanyagokkal való ellátást szolgáló infrastruktúra jelenlegi helyzetét és jövőbeli fejlődését. A megfogalmazott szakpolitikai tervnek összhangban kell lennie az EU hatályos környezet- és éghajlatvédelmi jogszabályaival, illetve az infrastruktúra kiépítésére irányuló esetleges állami támogatási intézkedéseknek harmonizálniuk kell az állami támogatásokra vonatkozóan az EUMSZ-ben (Európai Unió működéséről szóló szerződésben) megállapított szabályokkal.

Hol tart most Magyarország és milyen lépésekre van szükség?

Hazánk számára is két év áll rendelkezésre, hogy elkészítse a szakpolitikai keretét, tervét. A PwC Magyarország elemzése szerint Európában összesen körülbelül 2500 darab elektromos villámtöltő található, hazánkban mindösszesen 7 darab került eddig telepítésre. Nyilvános töltőből is csak nagyjából hatvannal rendelkezik az ország.

„Elemzésünkben azért a villámtöltők helyzetére helyezzük a hangsúlyt, mert úgy gondoljuk, hogy az elektromos gépjárművek érdemi terjedésében (az otthoni töltők mellett) a villámtöltők játsszák a legnagyobb szerepet, ugyanis azok látják el a hagyományos benzinkutak szerepét, azaz csökkentik az attól való félelmet, hogy az autós »ottragad« valahol. Szerencsére hazánkban a közelmúltban megindult a villámtöltő állomások létrehozása is, úgyhogy bizakodók lehetünk” – hangsúlyozza Gyenes Péter, a PwC Magyarország vezető menedzsere.

Közös célkitűzések

A tagállamok biztosítják, hogy 2020. december 31-re megfelelő számú nyilvános elektromos és CNG töltőállomás kiépítésére kerül sor annak érdekében, hogy legalább a városi, elővárosi, valamint a sűrűn lakott településeken, illetve a tagállamok között megoldott legyen az elektromos és a CNG hajtású közlekedés. Ezt követően pedig 2025-re már legalább a TEN-T Transzeurópai Közlekedési Hálózatba tartozó európai stratégiai útvonalak mentén is ki kell építeni az elektromos és CNG infrastruktúrát. Ezeken túl az EU a többi alternatív üzemanyag infrastruktúrájára is meghatározott céldátumokat és elvárásokat az egyes közlekedési módok szerint, a legkésőbbi, 2030-as határidőt adva például a belvízi kikötőknél létesített töltőállomásoknak.

Egységes töltési szabvány használata és nyílt hozzáférés biztosítása – 3 évünk van még

2017. november 18-át követően a telepített vagy felújított normál és a nagy teljesítményű elektromos, valamint a nyilvános hozzáférésű CNG töltőállomásoknak már az előírt egységes technológiai előírásoknak megfelelőnek kell lenniük. A gáz-halmazállapotú hidrogénnel való töltésre szolgáló csatlakozó-berendezések esetében pedig rögzített ISO szabványok az iránymutatók.

Emellett az irányelv kötelezővé teszi a töltőpont-hálózatok közötti üzleti átjárhatóságot, a villamosenergia-szolgáltató szabad választását, a töltőállomások üzemeltetői által megszabott árak összehasonlíthatóságát, illetve a villamosenergia-elosztók megkülönböztetés-mentes együttműködését. Továbbá a nyilvános elektromos töltőpontokat EU-s követelményeknek megfelelően fel kell szerelni okos mérési rendszerekkel.

Tájékozott felhasználók, rendszeres jelentéskészítés

Minden olyan alternatív hajtású gépjármű esetén, amelyet 2016. november 18-át követően hoztak forgalomba, biztosítani kell, hogy a felhasználó számára minden releváns információ rendelkezésre álljon a gépjárműről.

A nemzeti szakpolitikai tervek legkésőbb 2016. novemberi benyújtását követően miden tagállamnak háromévente jelentést kell készítenie arról, hogyan haladt a megfogalmazott célok teljesítésében. A jelentésben szükséges összegezni az összes alternatívüzemanyag-infrastruktúra kiépítését támogató jogalkotói intézkedést, a szakpolitikai keret végrehajtását támogató szakmai intézkedéseket (pl. ösztönzési eszközök, adók, közbeszerzési módok, nem pénzügyi ösztönzők stb.) és ki kell térni többek között az elkülönített költségvetési keretre, a gyártói és fejlesztési támogatásokra és be kell mutatni, hogy az egyes alternatív üzemanyag infrastruktúra típusonként mennyivel rendelkezik már az ország és hol tart a tervekhez képest.