Amerika hangja: Ford Mustang 5.0 V8 Convertible
Ma kevés annyira körberajongott és vágyott autó létezik, mint a Ford Mustang. Legendás formájú, hátsókerék-hajtású, nyolchengeres motorral szerelt sportkocsi, amelyet nem szelídítettek meg mindenféle előírások. Boldogan fogyaszt 15 litert, hangosan kürtöl a kipufogója és közben örökre rabul ejti a tulajdonosa szívét.
A Mustang 1964-ben megfizethető sportkupéként debütált Észak-Amerikában, megteremtve a ’pony car’ kategóriát (kupé hosszú motorháztetővel és rövid farral) és azóta megszakítás nélkül gyártják. A 2015-től Európában is forgalmazott modell a lehető legközelebb áll az eredeti, ikonikus formához, ami ma is megdobogtatja az ember szívét. A Ford idén kisebb ráncfelvarrásnak vetette alá a modellt, csiszolt a külsőn, nívósabbá varázsolta a belsőt és a műszaki tartalmat is átdolgozta. Így a Mustang, mivel a remek ár-érték arányát is megtartotta, vonzóbb, mint valaha.
Ha egymás mellé állítunk egy 2015-ös és egy 2018-as modellt, csak apróbb különbségeket fedezünk fel. Ilyenek leginkább az autó orr-részén mutatkoznak, ahol élesebb metszésűek a fényszórók, eltérő kialakítású a hűtőrács és a lökhárító, a motorháztető pedig a beépített szellőzőknek köszönhetően laposabb. Mindez kicsivel agresszívabbá tette a Mustang frontját, egyúttal javított a légellenálláson is. A far a hármas osztású LED-lámpákkal, az új lökhárítóval és diffúzorral, no meg az oldalankénti dupla kipufogóval még lenyűgözőbben fest. A vászontető kizárólag a jármű álló helyzetében működtethető, lenyitása illetve becsukása körülbelül 15 másodpercig tart. Az oldalablakok külön is vezérelhetők, felhúzva hatásosan csökkentik a turbulenciát.
Az utastér is jobb hely, mint korábban, bár első blikkre itt sem mutatkoznak különbségek a 2015-ös modellel összevetve. Pedig a műszerfalat digitálisra cserélték, az ajtóbetéteket lágy tapintású anyag borítja, a belső kilincsek alumíniumból készültek és a középkonzolt is új, kontrasztos színű öltésekkel díszített lágy tapintású burkolat fedi. A minőségérzet és az anyaghasználat javult, ám az alsó régióban még mindig kopogós, karcolódó műanyagokkal találkozunk. Ami a helykínálatot illeti, elöl prímán el lehet férni, a hátsó sorban azonban felnőttek meg se próbáljanak utazni, legalábbis a sofőr mögött ne. Jobboldalon ketten elférnek egymás mögött, bár a korlátozott hátsó fejtér így is akadály. Nyitott tetővel ez a probléma nem áll fenn, csak a magasabb üléshelyzet miatt a hátul ülők sokkal inkább ki vannak téve az időjárás viszontagságainak.
A Mustang alapfelszereltségét a ráncfelvarrás alkalmával alaposan kibővítették, és számos vezetősegítő technológiát is betettek a kocsiba, ami fokozza a biztonságot. Immár alapfelszerelés az ütközésmegelőző rendszer, a távolságra figyelmeztetés, a sávtartó automatika és az éberségfigyelő rendszer is. A Mustangban újdonság a digitális műszerfal és a választható vezetési üzemmódok is, amelyek nagymértékben fokozzák a használhatóságot és a vezetési élményt. A más Ford modellekben alkalmazott SYNC 3 multimédiás rendszer is igen sokoldalú, többek között kezeli, illetve integrálja az okoseszközöket. A sofőr öt különböző vezetési mód közül választhat, köztük gyorsulás és verseny beállítást is, emellett külön szabályozhatja a kipufogó hangját.
Az aktív szelepes rendszert be lehet úgy állítani, hogy a V8-as reggel csendesen keljen életre és utána is visszafogottan duruzsoljon, és persze létezik a másik véglet, amikor bármerre is járunk, magunkra vonjuk a figyelmet. Már a normál üzemmód is elképesztően erőteljes V8-as hangzást hív elő, amivel egyszerűen nem lehet betelni. A bejárható hangtartomány: alapjáraton és a közelében mély, öblös morajlás, majd harsogás, magas fordulatszámokon pedig érces üvöltés, ami kizárólag a sokat forgó szívó nyolchengeresekre jellemző. Verseny üzemmódban gázelvételre ropogás, váltásnál durrogás is kíséri a produkciót. A Mustang-élmény nagy részét a V8-as frenetikus hangja adja, már ezért az egy dologért érdemes megvenni az autót.
A motorháztető alatt egy nagyon korszerű, hengerenként négyszelepes, kettős független változó szelepvezérlésű és kettős befecskendezésű 5 literes V8-as motor dolgozik, 450 lóerővel és 529 Nm-es nyomatékkal. A hatfokozatú kézi mellett a Ford saját fejlesztésű, 10-sebességes automataváltójával is lehet kérni, ami elég ügyes szerkezet. A százas tempó eléréséhez így elegendő 4,5 másodperc, ami igencsak lenyűgöző. Az automata váltó remekül passzol a V8-as karakteréhez, kiaknázza annak alacsony fordulatszámon is tetemes nyomatékát és pörgős természetét. A nyolchengeres valóban élénkebb három évvel ezelőtti önmagához képest, emellett nem annyira ’faragatlan’, finomabban adja le a teljesítményét és kedveli a magas fordulatszámot. 4500-as főtengely-fordulat fölött például még jobban begyújtja a rakétáit. A fogyasztás széles skálán mozog, 10-től 17 literig, attól függően, hogy a sofőrnek milyen nehéz a lába és sokat megy-e a forgalmas belvárosban. De a nap végén széles mosollyal a száján a sofőr ezt megbocsátja a fantasztikus V8-asnak.
A Mustangot szinte kötelező V8-as motorral megvenni, és az extralistán válogatva mindenképpen érdemes az adaptív Magneride felfüggesztést is kipipálni, amivel még sokoldalúbbú tehető a kocsi. A Ford mérnökei remek munkát végeztek a Mustang futóművével, a kocsi immár sokkal kevésbé túlkormányzott és stabilabban fekszi az utat. Korábban a gép normál üzemmódban is gond nélkül keresztbe állt rosszabb tapadású útfelületen, most azonban már verseny üzemmódban sem könnyű erőcsúsztatásra bírni. Csak agresszív gázadásra teszi keresztbe a hátulját; hosszú, nyújtott kanyarokban pedig inkább alulkormányzott. Persze ettől még hátsókerék-hajtású élményautóként viselkedik, tehát mindig élénk a fara, de összességében megnyugtatóan stabil és kiszámítható.
A Ford Mustang egyike az utolsó hátsókerék-hajtású sportautóknak, amelyet még meg lehet vásárolni szívó V8-as motorral és kézi váltóval. Emellett makulátlanul hozza az amerikai életérzést, és ennek tetejében még autóipari legenda is. Vannak nála jobb autók a kategóriában, de ennyi pénzért ennyi élményt egyikük sem ad.
A Mustang továbbra is rendkívül kedvező áron szerezhető be, e tekintetben egyik másik sportautó sem versenyezhet vele. A 290 lóerős négyhengeres motorral szerelt, kézi váltós Fastback modell már 12,8 millió forintért hazavihető, a kabrióba 14,1 milliótól szállhatunk be. Az 5 literes GT Fastback modellhez 14,8 millió forint jelenti a belépőt – hatfokozatú kézi váltóval ez a kivitel nagyon ajánlott, a vezetni szeretők kedvence lehet. A V8-as motorral hajtott kabrióért minimum 16,1 milliót kell leszurkolni, ami még mindig józan ár. A tízfokozatú automata váltómű felára 650 ezer forint.
Fotó: Tóth László Rudolf HIPStudio.hu