címkék: autógyártás, dízel, együttműködés, elektromos, károsanyag, környezet
Verseny helyett együttműködésre kényszerül az autóipar
Az elmúlt hetekben sorra jelentették be autókonszernek, hogy bezárnak angliai üzemeket. Utoljára a Nissan közölte: nem szerelnek össze többé Infinitiket Nagy-Britanniában. A Brexit kényszeríti ki az autóipart az országból? Részben, de a kérdés ennél sokrétűbb.
Mind az angliai, mind az európai gyártók általában érzik a világgazdaságban jelentkező változásokat és mérlegelik, hol akarják új típusaikat néhány év múlva előállítani, hová összpontosítsák erőforrásaikat. A Honda 2021-ben bezárja angliai gyárát és feladja egyik szedánjának törökországi gyártását. A swindoni üzemben 3,500, a törökországiban 1,000 ember dolgozik.
depositphotos.com
A Nissan – korábbi döntését megváltoztatva – az X-Trail SUV új típusát nem Angliában, hanem Japánban gyártja majd, míg prémium-márkája, az Infiniti, teljesen kivonul Nyugat-Európából.
A Ford már januárban bejelentette, hogy üzem-bezárásokkal munkahelyek ezreit szünteti meg Európában.
A Jaguar Land Rover 4,500 embert épít le, nagyrészt Angliában, míg az e-kocsit fejlesztő Dyson Nagy-Britanniából Szingapúrba települ. A GM már 2017-ben kivonult Európából, miután eladta a német Opelt és a brit Vauxhallt.
Egyidejűleg a VW és társai dízel-botrányait szigorúbb környezetvédelmi előírások követik és egyre több német nagyvárosban, nemkülönben Londonban sokat kell fizetnie annak, aki régebbi dízel-kocsival akar közlekedni. A brit és a francia kormány azt tervezi, hogy 2040-től tiltja dízel- és benzinmotoros járművek forgalombahozását. Norvégiában már 2025-től csak elektromos kocsik kerülhetnek forgalomba, India 2030-ra ígéri ezt.
A gyártók igyekeznek lépést tartani. A VW azt ígéri, hogy a következő 10 évben 22 millió e-kocsit ad el (korábban 15 milliót ígértek erre az időszakra) és 2050-re nem készül már károsanyagot kibocsátó autója. Több konszern, amelyek milliárdos beruházásokkal kívánják megszerezni az új, az elektromos piac egy részét, Kína felé fordul, ahol a legtöbb villanykocsit gyártják és adják el.
Peking célja, hogy 2025 -ig minden ötödik kocsi alternatív meghajtású legyen és belátható időn belül teljesen eltűnjenek a robbanómotorok. A Tesla gyárat nyitott Kínában, a VW kínai céggel szerződött e-kocsi kifejlesztésére. A Renault-Nissan és a Ford már szintén rendelkezik kínai közös vállalattal, míg a GM Kínába helyezte villanyautó kutatási és fejlesztési központját.
Ugyanakkor a nagyok össze is fognak, hogy állják a versenyt, A Ford és a VW megegyezett, hogy megosztják az e-autók és az önjáró kocsik fejlesztésében szerzett vívmányaikat. A BMW és a Daimler 1 Mrd. eurót fordít a joint venture-re, amely az autó-megosztásban és elektromos töltőállomások építésében működik majd. A BMW a csipgyártó Intellel és az izraeli Mobileye céggel fejleszt önjáró kocsit, míg az IBM-mel a mesterséges intelligencia alkalmazásában működik együtt. A Fiat Chrysler partnere az önjáró kocsiknál a Google, míg a Volvo szállítja a karosszériákat az Uber kísérleti önjáró autóihoz.
A verseny mögött az is áll, hogy az európai autópiac nem nő. A csúcsot 2007-ben érte el, 16 Mió. kocsi eladásával, ám az éves eladások 15 millióra csökkentek és a vevők kisebb kocsikat keresnek. A profitéhes gyártók ezért a pickupok, a SUV-ok kínai és amerikai eladására tesznek, bár ezeken a piacokon is csökkentek az eladások. (Forrás: The New York Times)