2019. július 04. 11:30   |   Autoblog
címkék:  

A nap képe: a Škoda Múzeum új ékköve

Már a harmincas években is az akkori Škoda-kínálat csúcsmodelljét jelölte a Superb típusjelzés, a hathengeres sorozat „koronája” pedig a háború utáni igen ritka Superb OHV volt. 1946 és 1949 között mindössze 158 példány készült belőle, mégpedig egyaránt különösen igényes kivitelben. E modellek egyike, egy Kvasinyban épült karosszériával szerelt, 1948-as évjáratú példány, hároméves felújítást követően most megtekinthető a Škoda Múzeumban.

A Superb típusjelzés az idén ünnepli 85. jubileumát, a 640 Superb formájában ugyanis 1934. október 22-én mutatta be a Škoda első modelljét, amely ezt a nevet viselte. A felsőkategóriájú csúcsmodell központi csővázra épült, s négy független kerékfelfüggesztéssel, hidraulikus fékrendszerrel és erőteljes hathengeres motorral készült – akkoriban kimondottan korszerű konstrukcióként. A 2492 köbcentiméteres aggregát 55 lóerőt teljesített.

Az első Superb sorozatgyártása 1935 nyarán vette kezdetét, a háború előtti további négy év során pedig a nagy Škoda limuzin az elegáns, dinamikus, kényelmes és igényes autó szinonimájává vált. A Škoda csaknem minden egyes modellévben erősebb motorral szerelte fel, illetve bővítette felszereltségét és tovább finomította dizájnját. Több mint hatszáz oldalszelepelt (SV) példányt követően 1938-ban az utolsó fejlesztési lépcsőként megjelent a már felülszelepelt Superb 3000 OHV.

Soros hathengeres erőforrása 3137 köbcentiméter lökettérfogatával és felül elhelyezett szelepeivel 85 lóerőt produkált. E modellből azonban 1939-ig mindössze 113 példány készült, amelyek egyikét – egy fekete limuzint, impozáns 5,2 méter hosszúsággal és 3,3 méter tengelytávval – már évek óta számos bel- és külföldi oldtimer rendezvényen és kiállításon bemutatta a Škoda Múzeum. A Mladá Boleslav-i gyűjtemény tagja a korlátozott darabszámú Superb 4000 sorozat egyetlen máig megőrzött képviselője is, amely a nagyobb V8-as motorral 1940-ben készült.

A háború utáni években a Škoda folytatta a reprezentatív Superb OHV gyártását, s 1946 és 1949 között 158 alváz készült Mladá Boleslavban. Közülük csupán tizenegy kapta meg karosszériáját is a cseh autógyártó székhelyén, míg 103 alvázat a prágai Uhlík és a Vysoké Mýto-i Sodomka karosszériakészítő „öltöztetett fel”, a további 44 önjáró Superb alváz pedig minimális ideiglenes felépítménnyel lábon érkezett a több mint 120 kilométerre fekvő Kvasinyba. Az ott készített karosszériák a sárvédőkbe süllyesztett fényszórókkal és számos polírozott alumíniumelemmel készültek, amely dizájn az Škoda 1101 „Tudor” akkori belépőmodellt is jellemezte.

A 81587 motorszámú önjáró alváz 1948. április 15-én, csütörtökön indult útnak Mladá Boleslavból Kvasinyba, ahol végül megkapta karosszériáját. Még ugyanezen év szeptember 2-án átadták vásárlójának, a karlsbadi Egyesített Szálloda- és Szálláshely-igazgatóságnak, vagyis a közismert gyógyüdülőhely turisztikai hivatalának. Húsz esztendőn át teljesített itt szolgálatot a Škoda Superb OHV, leselejtezését követően pedig a Mladá Boleslav-i autógyár frissen alapított múzeuma szerezte meg. Az autó sok alkatrésze hiányzott és az üléskárpitok sem voltak már eredetiek.

Az egyedi darab restaurálása 2017-ben vette kezdetét. A Škoda Múzeum csapata részletes állapotfelmérést és a rendelkezésre álló archív források intenzív kutatását követően sikerrel szerezte be az újjáépítéshez szükséges alkatrészeket, s a Mladá Boleslav-i restaurátorok újkori állapotát a lehető legjobban közelítve állították helyre a Superb OHV e példányát. Restaurálását követően az impozáns jármű immár a Škoda Múzeum újabb gyöngyszeme, ahol elsőként a szeptember 1-ig tartó „Kvasiny – 70 év a szárnyas nyíl jegyében” időszaki kiállításon tekinthető meg.