Amikor a sűrített levegő hajt

Bolondos járművek, újító megoldások, K+F, diákok és egy, a jövőjével okosan gazdálkodó vállalat. És hogy mi a közös mindezekben? Erre kerestem a választ Egerben az első alkalommal megrendezett pneumatikus – sűrített levegővel hajtott – járművek versenyén. Érkezésemkor már nyilvánvaló volt, hogy izgalmas és szórakoztató nap elé nézek. Akkor még nem tudtam, hogy pozitív tanulságokban sem lesz hiány.

A furábbnál furább járművek láttán rögtön kíváncsi lettem, vajon mi motivál 18 egyetemi és főiskolás diákcsapatot arra, hogy ilyen elképesztő szerkentyűkön törjék a fejüket. Az ok egyértelműen az egri Bosch Rexroth Pneumatika Kft. és a budapesti Bosch Rexroth Kft. közös kezdeményezésében keresendő.

Számtalan pozitív külföldi példa láttán néhány vállaltvezető arra gondolt, hogy hidat ver az oktatás kissé elméleti síkja és a műszaki tudományok gyakorlati alkalmazása közé. Tamás Péter, a verseny rendezője elmondta, hogy külföldön sok helyen szoros kapcsolat alakult ki a műszaki felsőoktatás és nagyvállalatok között: a diákok gyakorlati fejlesztésekben és kutatásokban tudnak azáltal résztvenni, hogy egy nagy cég lehetőséget – később esetleg állást és perspektívát – kínál nekik. A szakember elmondta, a tavaly év végén kiírt pályázatban olyan járművek építését kérték a diákoktól, amelyeket sűrített levegő hajt, valamint érdekes és hasznos ötletekkel épül. Február végére húsz pályazat érkezett. Úgy tűnt, tizennyolcan rajthoz is állhatnak, de végül – gyártási és alkatrészproblémák miatt – tizenhat csapat mutatta be extravagáns járművét. A Rexroth biztosította minden résztvevőnek a pneumatikus meghajtást, és a leendő mérnökök leleményességére bízta a kivitelezést. Sokszor a legyegyszerűbb megoldást értékelték a legjobbnak.

Két kategóriában mérhették össze tudásukat a teamek: gyorsulásban és távolsági versenyben – vagyis eldőlt, ki a leggyorsabb, és kinek a járműve teszi meg a leghosszabb távolságot azonos mennyiségű sűrített levegő felhasználásával.

Az értékelésnél több szempont figyelembe vételével döntött a versenybizottság. Pontozták a szellemi terméket: a konstrukció eredetiségét, amelyet a pneumatikus kapcsolási mód, valamint a jármű konstrukciójának újszerűsége, továbbá a jármű szerkezeti kivitelének minősége és dizájnja határozott meg. Ezek a megoldások a teljes pontszám 50 százalékát jelentették. A gyorsulás során elért eredmény, valamint a legnagyobb megtett távolság pedig 25-25 százalékot jelentett.

A fejlesztést ösztönző cég, valamint a diákok részéről is pozitív példa volt a verseny, amely egy színvonalas, az innovációt ösztönző együttműködésről szól. Azon kívül, hogy – nagyon sokat érő – gyakorlati műszaki tudással gyarapodnak a leendő mérnökök, a szponzorkeresés révén megtanulnak tárgyalni, arról már nem is beszélve, hogy milyen összetartó ereje van egy ilyen tanár-diák csapatépítésnek. Olyannyira jó példa volt a rendezvény, hogy az azt megnyitó Manherz Károly, az OKM felsőoktatásért felelős szakállamtitkára bejelentette: “Magyarország számára kiemelt prioritás a Bosch által is támogatott mérnökképzés, ezért a kormány már az idén megemeli a mérnöki karokon az államilag támogatott keretszámot.”

Az összetett versenyt a Debreceni Egyetem Gépészmérnöki Karának DE-AMTC nevű csapata nyerte, akik a Bosch kéziszerszámok és Blaupunkt navigáció mellett egy külföldi tanulmányutat és az OKM által felajánlott pénzjutalmat is hazavihették. Az összetett versenyben második helyezést a Nyugat Magyarországi Egyetem soproni csapata, a harmadik helyezést pedig a Kecskeméti Főiskola érdemelte ki. A Bosch által kifejlesztett és hazánkban gyártott kéziszerszámok mellett mindhárom csapat megkapta az oktatási tárca által felajánlott oklevelet és különdíjat.

A leggyorsabb pneumobilt a Kecskeméti Főiskola GAMF karának csapata építette.