2009. január 27. 16:59   |   Autoblog
címkék:  

Rendőri segítséggel rabolták ki a bamakósok kamionját

Első éjjel letépték a VPOP plombáját, és úgy dézsmálták meg a szállítmányt, egy nappal később pedig a ponyvát felvágva lopkodtak a segélyből.

A hétvége izgalmasan alakult a mintegy 50 millió forintnyi adományt szállító kamion személyzete számára: a marokkói kikötő vámszabad területén kellett vesztegelniük nevetséges indokok miatt, végül néhány száz euróval és az ellopott ajándékokkal megkönnyítve folytatták útjukat Mauritánia felé.


“Köszönjük, minden rendben, jól vagyunk!” – jelentkezett be telefonon a Herczegh Specialtransport Team utazó sofőrje, Tőkei József, miközben kollégája, Náday Rudolf a Volvo kamiont vezette, már valahol az Atlasz-hegységtől délre.

“Példátlan dolog történt velünk. Számos segélyszállítmányt juttattunk már el rázós helyszínekre, de olyat, hogy a hatóságok állják utunkat, még nem fordult elő. A marokkói kikötőből nem engedtek ki minket, mert először nehéznek találták a kamiont, aztán meg túl értékesnek a segélyszállítmányt. Mindezt úgy, hogy a magyar Külügyminisztérium és a budapesti marokkói nagykövet hivatalos papírjával is rendelkeztünk, minden egyéb engedély mellett” – eleveníti fel a politikai botrány határát súroló esetet Tőkei József.

“Mire a magyar és marokkói politikusok közbenjárásának köszönhetően továbbmehettünk, kétszer is átvizsgálták a kamiont, jelentős díj fejében, természetesen. Két éjszakát töltöttünk a vámszabadterületen, néhány méterre a rendőrségtől. Első éjjel letépték a VPOP plombáját, és úgy dézsmálták meg a szállítmányt, egy nappal később pedig a ponyvát felvágva lopkodtak a szegényeknek szánt segélyből” – mondta Tőkei, akit azzal is megpróbáltak ijesztgetni, hogy amikor egy segélyszállítmányt feltartanak, akkor az sokszor már nem ér oda a rendeltetési helyére, mert útközben kifosztják.

“Szerencsére baj nélkül átkeltünk a veszélyesnek mondott Atlasz-hegységen, ahol az éjszakát mindig rendőri ellenőrzőpont mellett töltöttük. Azt kell, hogy mondjam, a városi egyenruhás fiúk sokkal csibészebbek, mint a hegyek között, ahol segítettek nekünk és vigyáztak ránk” – fejezte be Tőkei, miközben a Volvo kamion gurult tovább a mauritániai határ felé. A határ közelében a SPORTime csapata aztán csatlakozott hozzájuk, hogy konvojban haladjanak tovább a mezőny után dél felé, Bamakóba.

A mezőny egyébként már túl van az 1200 kilométeres nyugat-szaharai szakaszon, ahol egy időre katonai kíséretet is kapott a feszült helyzet miatt. Pénteken 395 kilométert kellett megtennie a mezőnynek a nyugat-szaharai Samráig. Ezen a pályán is haladt egykor a Dakar. Mivel a terület egy része aknaveszélyes, a csapatoknak erősen javallott volt a lehető legpontosabban követni a megadott útvonalat. Ugyanezen oknál fogva mindenkinek be kellett érkeznie a táborba sötétedésig. Akinek ez nem sikerült, sötétedéskor meg kellett állnia és csak reggel, világosban folytathatta utját a tábor felé. A smarai táborban a falu lakóit a bamakósok apró ajándékokkal és gyógyszerekkel lepték meg.    

A Budapest-Bamako 7. szakaszán szokatlan módon esett az eső és a versenyzőknek különböző navigációs feladatokat kellett megoldani. Vasárnap reggel kiosztották “A nap hőse” díjat, amelyet két Hummeres csapat, a szlovák Ulrich házaspár és a Lőrincz – Nagy páros megosztva vehetett át. A mezőny vasárnap délután szelte át a marokkói-mauritániai határt.  

A ralit a Volkswagen Touareggel versenyző Nagy József Attila (GO-GO Bamako) vezeti, a második helyen egy Nissan Patrol áll, négy személlyel a fedélzeten (Tempfli László, Tempfliné Szabó Viktória, Kern István és Novák Tamás), míg a harmadik helyen Kiss Csabáék autóznak egy Nissan Navarával.