Érzelmek alapján fejleszti autóit a Mercedes
Első alkalommal tanulmányozták tudósok tudományos módszerekkel az autóvezetők által tapasztalt vezetési élményt.
Az egyedülálló vizsgálatokban a rostocki Fraunhofer Intézet, a müncheni Műszaki Egyetem és a Mercedes-Benz ügyfélkutatási szakemberei működtek együtt, és próbáltak ki különféle módszereket az autóvezetők érzelmeinek mérésére. A hangelemzés, a mimika-felismerés és a pszichológiai elbeszélgetés módszereit alkalmazva állapították meg az autóvezetők érzelmeit és a vezetési élményt befolyásoló tényezőket.
A Mercedes-Benz az érzelmi reakciók méréséhez és értékeléséhez a gyakorlati vizsgálatok céljára két eltérő technikai felszereltséggel rendelkező modellt bocsátott rendelkezésre: az új C-osztályt és egy 1983-as Mercedes-Benz 190 E modellt. Nyolc tesztszemély, 33 és 53 éves kor közötti nők és férfiak vezették a járműveket tesztpályán és különféle útszakaszokon, mint például országúton, autópályán és erősen kanyargós úton. Vezetés közben olyan adatokat rögzítettek, mint a sebesség, a hosszanti és keresztgyorsulás, valamint az autók pontos pozícióadatai. A korszerű emóció-kutatás két módszere, a mimika-felismerés és a hangelemzés a gyakorlatban különösen alkalmasnak bizonyult a vezetés élményének mérésére.
A Mercedes-Benz által végzett utazási élmény vizsgálatok során az autó belső terében elhelyezett kamerák felvételeken rögzítették a vezetők arcát. A képek későbbi kiértékeléskor a laborban a videofelvételekről 60 000 egyedi képet másoltak ki, és értékeltek a mimika-felismerést végző számítógéppel. Ily módon összesen egymillió képet elemeztek. Az izommozgások feltérképezésére a számítógép az arckifejezésekből 140 jellemzőt mért és ily módon “látta” például a nevetést, melynél a száj sarkai a fülek irányába mozdultak. Ezen túlmenően a számítógépes program regisztrálta a mimikák intenzitását is, így a vizsgálatot végzők a tipikus érzelmek, mint düh, szomorúság, undor, félelem, öröm vagy meglepetés fokát is meg tudták egymástól különböztetni. Az egyénenként definiált küszöbérték feletti magasabb fokú örömet vezetési élményként értékelték.
Az új C osztályban a női és a férfi autóvezetők gyakrabban és hosszabb ideig vezettek barátságos mosollyal az arcukon, mint a Mercedes-Benz 190 E autóban. Ennek a vezetési élményt mérő faktornak a különbözősége a teszt egyes résztvevői között elérte a 48 százalékot. Ez függ azonban a vezetői típustól is, hiszen a rutinosabb autóvezetők az idősebb autóban is örömüket lelték és például a szűk kanyarokkal tarkított útvonalon, az autó enyhe farolására mosollyal reagáltak. Más vezetők viszont ilyesfajta menetszituációkban nem érezték magukat eléggé biztonságban, ami miatt az ESP-szabályzással ellátott C osztály vezetését élvezetesebbnek találták. Így például az egyik hölgy vezetőnél az új Mercedes-Benz modellben 4,3-as indexértéket regisztráltak, míg a 190 E autót vezetve a mért érték csak 2,9 volt.
Az érzelmek vizsgálatának és objektív mérésének egy másik módját kínálja a beszéd analizálása, hiszen az ember hangszíne hangulata függvényében változik. A vizsgálatot végzők autótelefon segítségével tartották a kapcsolatot a résztvevőkkel, és azt kérték, mondják el a benyomásaikat. A A hangelemzés valamennyi útszakaszra kapott eredményét összefoglalva megállapították, hogy a C osztályt vezetők a teljes út 72 százalékát élték meg pozitív élményként, azaz élvezetes vezetésként. A Mercedes-Benz 190 E esetében ez az érték 36 százalék volt.
A szakemberek közös vizsgálata megmutatta, hogy a vezetési élmény az érzelem-kutatás korszerű módszereivel pontosan mérhető, és így a jövőben az autók értékelésekor igazolható kritériumként alkalmazható lesz. A Mercedes-Benz tovább dolgozik ezen a területen, és a vezetési élmény méréseit más, autóvezetőkkel folytatott gyakorlati tudományos vizsgálatokba is integrálni kívánja. Így a vezetési élményt a biztonság, a komfort, a minőség és egyéb más mérhető kritériumokhoz hasonlóan még hangsúlyosabban figyelembe veszik majd az új modellek fejlesztése során.
(Forrás: Mercedes)