2007. június 27. 14:04   |   Autoblog
címkék:   , 

Hibrid városi buszt mutat be a Mercedes

Minthogy a légkör szén-dioxiddal való telehányásából a tömegközlekedési járművek is rendesen kiveszik a részüket, még idén bemutatja a DaimlerChrysler a Mercedes-Benz Citaro városi autóbusz dízel-elektromos hibridváltozatának prototípusát. Az új modell pusztán villanyüzemben, kipufogógáz kibocsátása nélkül is képes kisebb távolságok megtételére. Mivel csuklós autóbusz eddig még nem készült hasonló hajtáskoncepcióval, világviszonylatban is egyedülálló a Citaro G […]

Minthogy a légkör szén-dioxiddal való telehányásából a tömegközlekedési járművek is rendesen kiveszik a részüket, még idén bemutatja a DaimlerChrysler a Mercedes-Benz Citaro városi autóbusz dízel-elektromos hibridváltozatának prototípusát. Az új modell pusztán villanyüzemben, kipufogógáz kibocsátása nélkül is képes kisebb távolságok megtételére. Mivel csuklós autóbusz eddig még nem készült hasonló hajtáskoncepcióval, világviszonylatban is egyedülálló a Citaro G ezen speciális változata, mely a tervek szerint 2008-ban kezdi meg próbaüzemét, és 2009-től kerülhet sorozatgyártásra.

UPDATE: Egy kedves olvasónktól kaptuk az alábbi pontosítást. “‘Mivel csuklós autóbusz eddig még nem készült hasonló hajtáskoncepcióval, világviszonylatban is egyedülálló a Citaro G ezen speciális változata.’ Sajnos ez az információ téves. A Daimler-Benz Ag. – ahogy ezt a közlemény is írja – elsőként mutatta be a hibrid hajtást autóbuszban, éppen ezért a kutatásokat és kísérleteket nagy erőkkel folytatva készítettek csuklós változatot is. Az O 405 GNDE típust pontosan ezekkel – a ma közölt elemekkel – szerelték fel. Természetesen a technikai fejlettség akkor még nem állt ugyanezen a szinten, de az elveket tekintve (stabil dízelmotor; áramfejlesztő generátor; akkumulátor csomag; kerékagy-motorok; elektronikus vezérlés a rekuperáció kihasználásával) gyakorlatilag semmi nem változott. A jármű szériális bemutatkozása 1997-ben volt, amikor is Stuttgartban az UITP konferencia alkalmával egyszerre 17 db fenti DB csuklóst – és mellette 2 db Neoplan N 411DES szólót – állított forgalomba az SSB.” Köszönjük!

Sajtóközlemény:

A Citaro soros rendszerű hibridhajtásának részét képező dízelmotor nem a kerekeket, hanem a generátort hajtja áramtermelés céljából. Az áram az autóbusz tetejére épített gondozásmentes lítium-ion akkumulátorokban tárolódik. Nemcsak a dízelgenerátor, hanem a fékezéskor felszabaduló, visszanyert energia is táplálja az akkumulátorokat.

A hibridautóbusz hajtását a középső és a hátsó tengelyvégeken található elektromos kerékagymotorok biztosítják. 320 kW összteljesítményük még nehéz körülmények között is elegendő a csuklós jármű mozgatásához. A fékezéskor  felszabaduló energia – megállóhoz, piros lámpához érve – a várakozó vagy éppen induló jármű áramellátására fordítódik. Ennek köszönhetően mind álló helyzetben, mind menet közben tisztán elektromos üzemben, azaz károsanyag-kibocsátás nélkül és a szokásosnál jóval csendesebben működik a Citaro hibridváltozata.

Más szempontból is előnyös a Citaro-ban alkalmazott soros rendszerű hibridhajtás: a csuklós autóbuszokban használt nagy hengerűrtartalmú 12 literes, hathengeres motor helyett lényegesen kisebb, 4,8 literes erőforrás is elegendő áramfejlesztésre. Mindössze 450 kilogramm a tömege, szemben a nagyobb erőforrás közel 1000 kilogrammjával.

Mivel nem hajtómotorként teljesít szolgálatot a hibrid-Citaro dízele, nem kell csúcsteljesítményt mozgósítania, és mindig az optimális üzemállapot közelében, igen gazdaságosan és környezetkímélően tud működni a számára kijelölt szűk fordulatszám-tartományban. Azáltal, hogy nincs szüksége az autóbusznak a hagyományos automataváltóra, jobb hatásfokkal tud üzemelni, és egyúttal a tömege is kisebb. A csökkentett méretű és tömegű hajtásláncnak köszönhetően csupán kb. egy tonnával nehezebb a csuklós Citaro hibridváltozata, mint a hagyományos dízelmotoros modell.

A hibridrendszerű Citaro a tüzelőanyag-cellás változat előfutárának is tekinthető. Villanymotorja és akkumulátorai már most megfelelnek a jövőbeni követelményeknek, később már csak a dízelmotort kell majd tüzelőanyag-cellával felváltani. Így viszonylag kevés átalakítással megvalósítható lesz a tökéletesen tiszta működés, azaz a kormot, nitrogén-oxidot és szén-dioxidot a legcsekélyebb mértékben sem termelő, kimondottan csendes ún. “Zero Emission Vehicle”.

Világszerte a DaimlerChrysler rendelkezik a legszéleskörűbb tapasztalattal a hibridhajtású autóbuszok fejlesztése terén. A világon elsőként a Daimler-Benz AG mutatott be ilyen koncepciójú járművet az 1969. évi Nemzetközi Autókiállításon – a Mercedes-Benz OE 302 városi autóbusz tizenegy méter hosszú változatának képében.

A DaimlerChrysler észak-amerikai autóbuszgyártó leányvállalataként működő Orion már javában gyárt hibrid-utasszállítókat. A 2003-ban bemutatott alacsony padlós VII Hybrid modelljéből New York-tól San Francisco-ig számos amerikai és kanadai város rendelt. A közel 1 500 darabos mennyiségből kb. 1000 jármű már üzemel, és további 525 darabra van igény. Ezzel világviszonylatban piacvezető az Orion.

A VII Hybrid-et partnerével, az amerikai BAE-Systems-szel közösen fejlesztette ki az Orion. Ez az autóbusz is soros hibridrendszert hasznosít, azaz dízelmotorja nem a kerekeket, hanem a villanymotor áramellátását biztosító generátort hajtja. A gyártó mérései szerint kb. 25 százalékkal fogyaszt kevesebbet ez a típus, mint a konkurencia hagyományos dízelmotorral szerelt modelljei.

A DaimlerChrysler haszonjárműveket gyártó japán leányvállalata, a Mitsubishi Fuso is soros hibridhajtást alkalmaz alacsony padlós városi autóbuszában, az Aero Starban. Az első sorozatgyártású japán hibridautóbusznak több példánya is közlekedik már városi forgalomban. Először a 2002. évi futball-világbajnokság alkalmával tesztelték őket.

(Forrás: Mercedes)