Cikk nyomtatása | Hozzászólások (3) |
| Több

MiniGolf – Volkswagen Polo 1.2 TSI DSG teszt

2015. február 01. 08:30   |   Kőrössy Balázs
címkék:  

Frissítette népszerű kisautóját a Volkswagen, mi pedig elvittük egy hétre annak turbós benzinessel és automatával szerelt változatát, hogy rádöbbenjünk, mekkorát fejlődött ez a kategória is. De vajon mit kérnek a minőségért a németek?

A Polo mindig is egy unisex, átlagos kinézetű kisautó volt átlag feletti minőséggel társítva. Ezt a jó szokást az ötödik generáció ráncfelvarrása is megtartotta annyi plusszal, hogy talán ez hasonlít eddig legjobban az aktuális Golfra. Ha csak szemből nézzük egy fotón, nem könnyű kitalálni első pillantásra, hogy melyik modellel van dolgunk, pedig a Golf egy méretosztállyal nagyobb.

Azt már régóta tudjuk, hogy a Volkswagenek szeretnek visszafogottan szépek lenni. Ha bármelyik VW-re ránéz az ember, nem esik kábulatba, egyszerűen csak kellemes érzés keríti hatalmába, miközben tudja, jól választott, amikor azt a bizonyos Golfot/Passatot/Polót vitte haza. Valami olyasmi lehet ez, mint az ideális feleség megtalálása. Lehet, létezik nála szexibb, de olyan, aki ilyen jól főz, ennyit takarít utánunk és hűségesen mellettünk áll, szó szerint nincs minden sarkon – ha-ha.

Ezt a fajta semlegesen kellemes érzést a ráncfelvarrott Polo is tökéletesen hozza. Nem ájulunk el a kinézetétől, semmi extravagáns nincs benne, mégis pimaszul összeillenek a különböző fémlemezek rajta, miközben tudjuk, alattuk komoly minőség lakik. Ha az orrát nézzük csak, akár Golf is lehetne, hisz a hetedik generációs alsó-középkategóriás lökhárítója, hűtőrácsa, lámpaformája köszön vissza – a motorháztetőn található ívek és jelvénykimarás pedig egy az egyben arra emlékeztet. Nincs is ezzel baj, maximum a Golfosok mérgelődhetnek majd, ha a kelleténél gyakrabban nézik Polónak kedvencüket. Ahogy elkezdünk a fenék felé haladni, úgy jövünk rá egyre jobban, hogy bizony ezek nem ikrek. A tengelytáv szűkebb, a kerékívek nem érnek annyira fel, no meg a C oszlopok a rövidebb hátsó ajtók következtében kaptak egy-egy kisablakot a belső térérzet növeléséért. A kiemelkedő kerékjárati ívek – és a tesztautó 16 collos alufelnijei – sokat dobnak az összképen, komolyabbá, terebélyesebbé teszik az amúgy keskeny kisautót.

A hátsó rész érdekes módon szinte csak vízszintes, egyenes vonalakból építkezik – az ablak teteje és alja, a csomagtartó csíkjai, valamint a lökhárító egyaránt – mégsem nevezhetők unalmasnak a látottak. De találni pár érdekességet itt is. Például ott a már védjeggyé vált jelvény-kilincs, ami a csomagtér nyitásakor hüvelykujjunkat ugyan összekoszolja, de talán kevésbé leszünk tőle piszkosak, mint egy hagyományos (alányúlós) nyitású rendszertől. Tesztautónk sok extrájának köszönhetően van itt négy darab tolatóradar, illetve közvetlenül a rendszámtábla fölött helyezkedik el egy kamera is, aminek szép lenne a képe, ha… Ha fél perc alatt nem kerülne tele mindenféle szennyeződéssel – már a por is zavaró, de egy kicsit vizes aszfalton azonnal belepi a mocsok. Így pedig 76 ezer forintért nem sok haszna, mert állandóan takarítgatni kell, mielőtt beállnánk valahova, és a radarok önmagukban is szépen végzik dolgukat.

A kellemes méretű első ajtót kitárva behuppangatunk a sportos szövetfotelbe, amivel kapcsolatban az első megjegyzésem az volt, hogy ez biza elég magasra került, hiába pumpáltam legmélyebbre. Egyébként kényelmes, valamint jól tart, és ami aztán igen ritka, még az anyósülés magasságát is módosíthatjuk – amellett, hogy a feláras Komfort Plus csomaggal mindkettő fűthető. Miután körbenéztem az utastérben, elégedetten konstatáltam, hogy nem spóroltak a minőség mellett a tárolórekeszekkel sem a mérnökök: a nagy palackokat is elnyelő ajtózsebek mellett a könyöklőbe, valamint a váltó elé és mögé is tehetünk apróságokat és a hátul helyet foglalók sem panaszkodhatnak ilyesmire. Persze a hátsó lábtér hiánya, valamint a válltér szűkössége miatt nagycsaládos nyaralásra ne ezzel induljunk, de egy fiatal pár és egy-két gyerek gond nélkül elfér benne. Nyilván az öt férőhely realitása megkérdőjelezhető, de papíron ennyi embert is szállíthatunk. Egyébként a csomagtartó szintúgy tisztességesre sikeredett: 280 liter egy ekkora csöppség esetében bámulatos érték, az üléstámlák természetesen 60:40 arányban dönthetők, ha valami nagyobbat szeretnénk hazarángatni vele.

A középkonzol legnagyobb részét betöltő és általánosságban véve is a legfeltűnőbb rész a Polóban a 7 collos érintőkijelzővel szerelt multimédia központ. Gyakorlatilag mindent innen vezérelhetünk a rádiótól a navigáción át az autó beállításáig. A kijelző fénye bőségesen elég és képe is szép, míg a rendszer villámgyorsan kel életre, úgyhogy egyértelműen nem egy utólag beszerelt pártízezer forintos fejegységről van szó. Egy baki azért így is becsúszott, méghozzá az, hogy az USB egyszerűen nem működött, pedig többféle méretű, formájú és formázású pendrive-val is próbálkoztam. Sőt, 1-2 napig a Bluetooth sem, így a kihangosítással is gondjaim voltak egy darabig – de amikor hajlandó volt bekapcsolni, a hangminőség hibátlan volt, illetve tetszett az az apró figyelmesség, hogy a motor leállításakor még egy „Remember your mobile phone” üzenettel hívta fel a figyelmem a Polo, hogy ne felejtsem benne a kütyüt. Bezzeg az SD kártyát gond nélkül nyelte, ahogy a rádióadásokkal sem volt soha gond. Azt viszont bátran elmondhatom, hogy csöppség ide vagy oda, van rendesen szusz a hangrendszerében, ennél több már felesleges is egy ekkora autóba – minden tartomány szépen kiteljesedik, ráadásul van többsávos equalizer. A navigáció jól végzi a dolgát, megtalálhatók a fontosabb tervezési módok, és valóban így más-más útvonalakat dob fel a gép, részletesen ismeri a településeket, sőt, olyan helyeket is, ahol csak egy-egy tanya van. További jó pont, hogy a GPS információit a klasszikus óracsoport közötti fekete-fehér kijelzőre is kivetíti igény szerint a rendszer, de itt magunk válogathatunk a temérdek adat és infó között, hogy épp mit szeretnénk látni (utazási adatok, navi, zene vezérlése, telefon kezelése és hívás indítása…)

Ráadásul a pozitív képet olyan további apróságok színesítik, mint a lábtérvilágítás, az igényes fémkeretes pedálok, illetve ebben a változatban mind a négy ablak automatán elektromos, úgyhogy nem kell bajlódni a tekergetéssel a hátul ülőknek sem, de még az ujjunkat sem kell ott tartanunk, hogy teljesen fel- vagy lehúzzuk azokat. Viszont negatívumként említendő, hogy ennyi pénzért elvárható lenne a LED nappali menetfény, a fényre sötétedő tükör vagy az automata világítás, de legalább a digitális klíma, viszont ezek közül egyik se került bele. Mondjuk mind rendelhető, bár a szebb menetfény csak komplett LED csomag (tompított és a rendszámtábla világítása is LED-es lesz) rendelésével elérhető és egyébként a halogén fényszórók világosságára nem lehet panasz.

Vezetni pedig legalább olyan jó a Polót, mint benne ülni, ugyanis a futómű hihetetlenül jó, ezzel együtt a kormány fogása is mesés, persze az elektromos szervo szintetikussága a mai autókra jellemző módon érződik némiképp, de elegendő visszajelzést kapunk az útfelületről. A motorban előzésekhez is elegendő tartalékok lakoznak – a 0-100-as gyorsulást 10,8 másodperc alatt tudja le a 90 lovas TSI, ami bőségesen elég a városi szaladgálás mellett az országutas sietéshez is.

A váltó bár gyorsan kapcsolgat, nem mindig tudja, mit szeretnénk, azaz néha egy-egy előzésnél például hagyja még pörögni a motort, máskor meg lassan reagál egy „lepadlózásra”. Persze van manuális mód, de nem hinném, hogy sokan lelnék örömüket a kar le- vagy felfelé bökdösésében, mert akkor inkább az ötfokozatú kézi kapcsolásúval rendelik eleve 431 800 forinttal olcsóbban. Épp így a sport opciónak sem láttam sok értelmét, bár előzések megkezdése előtt ezzel lehet jelezni a szerkezetnek, hogy készüljön, mert nyúzni fogjuk kicsit.

Beállított tempomattal 130 km/óránál 2800 körül mutat a fordulatszámmérő, ekkor még a fogyasztás sem szökik az egekbe, valamint meglepő csend honol az utastérben, így akár hosszú útra is vállalható útitársat jelent az autó. A hangszigeteléssel amúgy parádés munkát végeztek a németek, mert sem a motort, sem a kipufogót nem hallani, maximum erős gyorsításkor jut be egy kis nesz, de ez az apró jelzés még jól is esik az ember fülének.

Az is tetszett, hogy a fékpedál állásától függően aktiválódott a Start/Stop, aminek működését a Polo rezgésmentes és halk motorja miatt nem árt ellenőrizni a fordulatszámmérőről egy-egy megállás után. Viszont egyszer megszivatott a rendszer, mert pirosnál kikapcsoltam az övem, hogy gyorsan levegyem a kabátom, majd visszacsatoltam, de mikor indultam volna, kérte, hogy indítózzak rá, ám mivel ekkor még sebességben állt, így rakhattam P-be, majd kulcs újra elforgat, D állás és ezután go. A művelet úgy 5-10 másodperc volt, de higgyék el nekem, a délutáni csúcsban ez felér 1-2 év öregedéssel. Persze logikus biztonsági lépés, csak ha felkészületlenül ér, akkor elég mellbevágó tud lenni.

És ha már délutáni csúcs. A Polo nálam 6 liter körül – egész pontosan 5,9 litert – evett, amiben volt jócskán városi szaladgálás, illetve vidéki túrázás is több személlyel, így azt gondolom ez elég baráti érték a menetteljesítményt, valamint az automataváltót figyelembe véve.

Végül jöjjön a legfájóbb hír az autóval kapcsolatban, ami miatt bizony nem lesz népautó nálunk, nem csakhogy ez a változat, de még ez a felszereltség sem. A DSG-s FRESH felszereltségű Polo 4 844 010 Ft-ról indul 90 lóerős TSI-vel, de erre még rájön a Reflexezüst metál fény 110 490 Ft-os felára, a multifunkciós bőrkormány 38 100 Ft-os, a Komfort csomag (parkradarok és tempomat) 115 570 Ft-os, valamint a Komfort Plus csomag (könyöktámasz, fűthető ülések és fúvókák, illetve fényszórómosó berendezés) 83 820 Ft-os felára, de itt még koránt sincs vége a történetnek. A navigáció és a multimédiás kijelző további 182 880 és 88 900 forintokat vesz ki zsebünkből, míg a „kegyelemdöfést” a tolatókamera 76 200 forintja adja meg. Így a kalkulátorunk egy kisautós mércével mérve egészen elképesztő, 5 555 210-es értéket mutat. Egyébként erre még olyan tételeket felhúzhatnánk, mint a digitális klíma 115 ezerért, vagy a 150 ezres függönylégzsákok, a közel háromszázezres LED világításcsomag (ezzel a fényszóró is olyan lesz), a sportfutómű 108 ezerért, a panoráma tolótető 257 ezerért és még pár apróság. Tudta a kedves olvasó, hogy ma Magyarországon akár 7 millió forint feletti összegért is kaphat alsókategóriás négykerekűt? Eddig lehet ugyanis a még nem is legdrágább motorral ellátott Polót extrázgatni. Mondjuk egy Audinál már hozzászoktunk a pénzszóráshoz, s egy Passat esetében is inkább csak nyelnénk egy nagyobbat, de ennél az autónál a Volkswagennek csak egy kisebb és olcsóbb – hozzátenném, az már-már a használhatatlanul kicsi kategóriába sorolandó – modellje van, az UP!. Az sem elfelejtendő, hogy a klasszisokkal tágasabb és komolyabb – bár alapfelszereltségű – új Passat már 7,49 milliótól hazavihető, és közben átugrottunk egy Golfot és egy Jettát. De ettől még a Polo eszméletlen jó autó, csak talán egy-két határvonallal nyugatabbra van reális piaca egy jobban felextrázott változatnak, mi meg eljárunk majd a páréves, használtan behozott és visszatekert 1.2-es Comfortline kivitellel 2-3 millióért, amire még mindig elkezdjük szívni a fogunkat, hogy vehettünk volna egy Daciát újonnan ennyiért…

Tesztadatok
  • Jelleg
  • kiskategóriás autó
  • Motor
  • 1197 cm3
  • soros négyhengeres, 16 szelepes, közvetlen befecskendezéses turbómotor
  • Teljesítmény, nyomaték
  • 68 kW (90 LE) @ 4800 RPM
  • 160 Nm @ 1400-4000 RPM
  • Fizikai paraméterek
  • Hosszúság: 3972 mm
  • Szélesség: 1682 mm
  • Magasság: 1453 mm
  • Tengelytáv: 2470 mm
  • Csomagtér: 280-952 liter
  • Menetteljesítmény
  • Csúcssebesség: 184 km/h
  • Gyorsulás 1-100 km/h: 10,8 s
  • Fogyasztás (város / országút / vegyes):
    5,8 / 4,1 / 4,7 l/100 km
  • Tesztfogyasztás: 5,9 l/100 km
  • Árak
  • Alapár: 4 844 010 Ft
  • Tesztautó ára: 5 555 210 Ft

Hozzászólások Szóljon Ön is hozzá

Hozzászólás küldése

Hutóczki László
2015-02-01 - 09:02

“Honda Jazz 2015” talán jobb választás ebben a kategóriában, mindent összevetve.

Katka
2015-02-05 - 16:15

Flottában jó áron van, de nem céges autónak valóbban jobban megéri a Honda Jazz, ár/értéket figyelembe véve.

Öreg Halász
2015-06-02 - 20:51

Valóban jó autó a Honda Jazz, előtte én is sokat töprengtem a választáson, de végül Polo-t vettem 1.2 tsi DSG Highline (105 Le) nem bántam meg. A Jazz kissé tágasabb, de más előnyét nem találtam. Az 1.2 tsi motor a DSG váltóval a csúcs. nagyon gyors, és végig csendes. Mégegyszer is polo-tt vennék.


Kapcsolódó cikkek

Autóteszt

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!