Cikk nyomtatása | Hozzászólások (0) |
| Több

Sportos belépő: Opel Insignia Grand Sport

2018. május 01. 14:35   |   DG
címkék:  

Tavaly jelent meg az Opel Insignia második generációja, amelyet nagyon nagy érdeklődés előzött meg a szakma és a vásárlók részéről. Az ötajtós Insignia Grand Sport végre eljutott hozzánk is, mégpedig a másfél literes alapmotorral, és így sem okozott csalódást. Az Insignia Grand Sport az előd minden kritizálható pontját kijavította és mindenképpen az egyik legszebb középkategóriás modell.

A tavalyi Genfi Autószalonon debütált Opel Insignia Grand Sportot hatalmas várakozás előzte meg, a szakma és a vásárlók is mihamarabb szerették volna megismerni a gyökeresen átalakult középkategóriás slágermodellt. A több százezer példányban értékesített, Év Autójának is megválasztott Insignia rendkívül vonzó, ám kissé nehéz és passzentos belterű autó volt, amelyet az évek során túlhaladt a konkurencia. A második, még tisztán Opel fejlesztésű nemzedék ezért vadonatúj padlólemezre épült, a tömegéből közel két mázsát leadott, utastere pedig jelentősen tágasabb lett. A formája pedig egész egyszerűen lenyűgöző lett, a dizájnerek kitettek magukért. Olyannyira, hogy egy évvel a debütálása után is az utcán a járókelők és az autóstársak egyaránt megbámulják.

Az Insignia Grand Sport az ötajtós változat (négyajtós már nincsen), a talán még szebb kombit pedig hagyományosan Sports Tourernek nevezték el. Az Insignia Grand Sport gyönyörű, atletikus és kecses autó. Ez a megváltozott arányainak is köszönhető; teljes hossza alig haladja meg az előző generációét, a tengelytávja viszont 92 mm-rel bővebb, a teteje 29 mm-rel alacsonyabb, a nyomtávjai pedig szélesebbek. A kocsi sziluettje elegáns és kupés; ezt hangsúlyozza az egyik legszebb külső részlet, az ablakok felső krómozott kerete is. Markánsak és szép kidolgozásúak a fényszórók (itt a csúcsot képviselő LED Mátrix kivitelben), amelyek a mélyebben ülő hűtőmaszkkal együtt szélesre húzzák az autó frontját. Mindezzel harmonizál az autó letisztult fara a kettős szárny motívumot mutató karcsú LED-es lámpákkal. A nyúlánk Insignia Grand Sport olyan áramvonalas, amilyennek látszik: alaktényezője 0,26, így osztálya egyik legjobbja. Ráadásul sötét és világos karosszéria-fényezésekkel egyaránt jól mutat.

Miután kigyönyörködtük magunkat a formaterven, beülve egy hasonlóképpen letisztult, igényes berendezéssel találjuk szembe magunkat. A vízszintes tagolású, kéttónusú műszerfal gusztusos és jobb minőségű anyagokból áll össze, mint az előd esetében. Gombokat is alig találunk rajta, csupán az audiorendszer és a klímaberendezés kezelőszerveit hagyták meg. A klíma vezérlése egyébként kettéosztott, a berendezést menüből kell kapcsolni, s a légbefúvás irányát is az érintőképernyő „climate” menüpontjában határozhatjuk meg. A fő műszercsoport félig digitális és ennek megfelelő mértékben konfigurálható; az Opelnél egyelőre nem kapható virtuális műszerfal, mint a prémium konkurenseknél, de ez nem hátrány. Elmaradott viszont a már említett infotainment rendszer, amely gyenge grafikájú kijelzőt kapott, lassan reagál az érintésre és egyes menüpontjai, például a telefon rém nehézkesen használható. A kényelmi és biztonsági szolgáltatások kínélata persze teljes, a városi vészfékező rendszertől a sávtartón és az adaptív tempomaton át a mögöttes forgalomra figyelmeztető rendszerig és szélvédő kijelzőig minden kapható az autóhoz, de működésük messze nem olyan kifinomult, mint a német prémiummárkák limuzinjaiban. A sávtartó rendszer például engedi össze-vissza tekeregni a kocsit a forgalmi sávban, az ütközésre figyelmeztető rendszer pedig sokszor indokolatlanul csapja a lármát.

Kellemes tapintású felületekből, minőségi anyagokból és míves kidolgozásból viszont többet kapunk, az Insignia Grand Sport ebben a tekintetben sokat lépett előre. Az ergonómia is remek, nagyon jó az üléspozíció, kézre áll és príma fogású a volán, a váltókar viszont kicsit hosszú utakon jár. Az Insignia Grand Sporthoz szinte kötelező megrendelni az AGR-minősítésű első üléspárt. A prémium ergonómiájú első ülések a legjobbak között vannak az autóiparban, elektromosan állítható oldal- és combtámaszt, továbbá masszázs-, memória- és szellőzőfunkciót is kínálnak. A test minden részét támasztják, hosszú távon sem fárad el bennük az ember. Hátul sem rossz ülni, bár az ülőlapok kissé rövidek. Az Insignia Grand Sport helykínálat tekintetében fejlődött a legtöbbet, elképesztően nagyvonalú hátsó lábteret és vállteret kínál. A kupés tetővonal miatt a fejtér ellenben csak 185 centiméteres magasságig kielégítő. A csomagtartó alaphelyzetben 490, bővítve 1450 liter befogadóképességű, elmarad attól, amit egy közel ötméteres kocsitól várnánk, de legalább a felfelé nyíló ötödik ajtónak köszönhetően remekül pakolható.

Tesztautónkban szentgotthárdi gyártású, 1,5 literes közvetlen befecskendezéses benzines turbómotor dolgozott, amely az Insignia modellpaletta bázismotorjaként jelenik meg. 140 és 165 lóerővel kapható, egységesen 250 Nm nyomatékkal. A mi autónkat az erősebb mozgatta, mégpedig meglepő intenzitással. Nem kell félni a még a leméretezés érájában született négyhengeres erőforrástól, megfelelő dinamikával viszi a sokat fogyott kasztnit, ráadásul rendkívül kulturált darab. Finoman, vibrációmentesen jár és a jól beosztott fokozatokkal rendelkező kézi váltóval visszafogott az étvágya. Országúton gond nélkül 7 liter alá vihető az fogyasztása. A másfél literes erőforrás eleinte lomhának tűnik, nyomatékból valóban elkelne neki még egy kevés, ám ha lenyomjuk a gázpedált, nagy elánnal lát neki a munkának és intenzíven gyorsít. Pörgetni kell, előzések előtt sem árt visszakapcsolni, de fordulaton már nagyon jól húz.

Az Insignia Grand Sportot jó vezetni, de nem felhőtlen élmény, a váltóbot ugyanis néha-néha megakad a kulisszájában, a kelleténél valamivel nagyobb a gördülési zaj, a futómű pedig nagyon rosszul tűri az úthibákat. Keresztbordákon és kátyúkon áthaladva akkorákat üt, hogy beleremeg a karosszéria és az ember gerince. Kanyarokban ellenben nagyon stabil. A feláras Flexride futómű valószínűleg javítana valamelyest a helyzeten.

Az Opel Insignia Grand Sport az egyik legszebb ma kapható középkategóriás kocsi, amely az alapmotorral is nyugodt szívvel ajánlható. Ára felextrázva is 10 millió forint alatt tartható, így remek ajánlat a kategóriában.

Tesztadatok
  • Jelleg
  • középkategóriás limuzin
  • Motor
  • 1490 cm3
  • soros, négyhengeres turbómotor, hengerenként négy szelep
  • Teljesítmény, nyomaték
  • 123 kW (165 LE) @ RPM
  • 250 Nm @ 2000-4500 RPM
  • Fizikai paraméterek
  • Hosszúság: 4897 mm
  • Szélesség: 1863 mm
  • Magasság: 1455 mm
  • Tengelytáv: 2829 mm
  • Csomagtér: 490/1450 liter
  • Menetteljesítmény
  • Csúcssebesség: 222 km/h
  • Gyorsulás 1-100 km/h: 8,9 s
  • Fogyasztás (város / országút / vegyes):
    7,3 / 5,2 / 6,1 l/100 km
  • Tesztfogyasztás: 7,8 l/100 km
  • Árak
  • Alapár: 8 170 000 Ft
  • Tesztautó ára: 9 170 500 Ft

Hozzászólások Szóljon Ön is hozzá

Hozzászólás küldése

Még nem érkezett hozzászólás.

Kapcsolódó cikkek

Autóteszt

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!