A GM mégis megtartja az Opelt
A General Motors igazgatótanácsa egy egész napos keddi tanácskozás után úgy döntött, hogy visszalép korábbi szándékától, megtartja az Opelt, nem adja el a vállalatot a Magna International kanadai autóalkatrész-gyártó cégnek.
Fritz Henderson vezérigazgató közölte, hogy a GM nagyra értékeli a Magna International és orosz partnerei – a Sberbank és az GAZ autógyár – erőfeszítéseit az igazságos megállapodás elérése érdekében, de az európai üzleti körülmények és a GM általános állapota javult azóta, hogy a vállalat az Opel eladása mellett tette le a voksát. Henderson szerint a GM hamarosan a német kormány elé tejreszti az Opel átszervezési tervét. A GM azzal számol, hogy az Opel átszervezése 3 milliárd eurójába fog kerülni.
Henderson hozzátette, hogy a GM azt reméli, meg tudja erősíteni jelentős üzleti tevékenységét Oroszországban, és felújítja a közvetlen együttműködést a GAZ-zal, az orosz vállalat tevékenységének korszerűsítése, és az orosz piaci kölcsönös érdekeken alapuló meghódítása érdekében.
A GM igazgatótanácsának döntése 180 fokos fordulatot jelent eddigi elképzeléseihez képest. Több hónapos alkudozás után az amerikai anyavállalat szeptember közepén jelentette be, hogy kész eladni az Opel többségi részesedését a Magna kanadai-osztrák autóipari beszállító vállalatnak, amely az orosz Sberbankkal és a GAZ-zal együtt akarta megvásárolni az Opel 55 százalékos résztulajdonát, és szándékáról már értesítette is az EU-bizottságot. A brüsszeli testület azt ígérte, hogy november 27-ig értékeli versenyjogi szempontból a vételi ajánlatot.
A GM azonban visszalépett korábbi szándékától, és a "B" terv mellett tette le a voksát, vagyis az Opelt, saját hitelfelvétellel vagy állami támogatással előteremtett pénzeszközökkel szanálják – több ezres elbocsátásokkal és üzemek bezárásával. Az Opel üzemi tanácsa és a politika is korábban mereven elutasította ezt a megoldást, kételkedve abban, hogy a GM egyáltalán képes lenne elegendő forrást előteremteni.
Az európai versenyfelügyeletnek engedélyeznie kellene a német kormány által az Opelnek ígért összesen 4,5 milliárd eurós mentőcsomagot is, amellyel kapcsolatosan Brüsszelnek fenntartásai vannak.
Ulrich Wilhelm berlini kormányszóvivő közölte, hogy a német kormány sajnálja a GM igazgatótanácsának döntését. A szóvivő közölte, hogy a döntéssel "megszakadt egy befektetési eljárás, amelyet az érintettek – beleértve a GM-et is – több mint hat hónapon át intenzíven folytattak". Wilhelm szerint Németország most azt várja a GM-től, hogy megerősítse az Opelt, és visszafizesse az év elején a német állami bankoktól kapott 1,5 milliárd dolláros áthidaló kölcsönt.
Siegfried Wolf, a Magna társ-vezérigazgatója közölte, hogy a társaság a továbbiakban is támogatni fogja az Opelt és a GM-et. "Megértjük, hogy a tanács arra a következtetésre jutott, hogy a GM érdekeit leginkább az Opel megtartása szolgálja, amelynek fontos szerepe van az GM globális szervezetében" – mondta Wolf.
A GM-nek szüksége lehet az életben maradáshoz az Opelre és annak rüsselsheimi fejlesztési központjára. Az Opel mérnökei ott fejlesztették ki a középkategóriás gépkocsi platformjait és ott áll rendelkezésre a korszerű hajtásláncokhoz, például az elektromos autókéhoz szükséges szakmai tudás.
Az Opel havonta 70 millió eurót él fel, s a vállalatot jelenleg életben tartó 1,5 milliárd eurós áthidaló kölcsön már csak november végéig elegendő.
Németországban minden más hírt teljesen háttérbe szorított és valóságos sokkot okozott a GM bejelentése.
A német kormány kora hajnali nyilatkozatában még csak sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt, Rainer Brüderle gazdasági miniszter reggeli nyilatkozatában azonban a döntést már teljesen elfogadhatatlannak nevezte. A liberális politikus felháborodásának adott hangot amiatt, hogy az amerikai konszern megmásította korábbi döntését, és utalt arra, hogy ezért minden felelősség az amerikai konszernt terheli.
Brüderle felszólította a General Motors igazgatótanácsát, hogy mihamarabb terjessze elő az európai leányvállalat konszolidálását célzó tervét. A miniszter azt ígérte, hogy a kormány nem hagyja magára az alkalmazottakat, és visszaköveteli az adófizetők pénzét is. A politikus ezzel arra az 1,5 milliárd euró áthidaló hitelre utalt, amelyet a német kormány korábban bocsátott az Opel rendelkezésére, hogy biztosítsa annak talpon maradását.
A németországi Opel-üzemeket működtető tartományok vezetői ugyancsak rendkívül élesen és leplezetlen felháborodással reagáltak. Ronald Koch hesseni és Christine Lieberknecht türingiai miniszterelnök egyaránt egyfajta "mélyütésről" beszélt, hangoztatva, hogy mindent meg kell tenni a munkahelyek védelme érdekében.
A német kormány szerda délelőtt rendkívüli ülést tart, és Merkel kancellár gazdasági miniszterét bízta meg azzal, hogy készítsen jelentést az amerikai döntés várható következményeiről, illetve a javasolt kormányzati intézkedésekről.
Németországban négy Opel-üzem működik, összesen mintegy 25 500 alkalmazottal. A legnagyobb és egyben központi üzem a hesseni Rüsselsheimben van, de hagyományos gyárnak számít a bochumi (Észak-Rajna-Vesztfália), a kaiserslauterni (Rajna-Pfalz) és az eisenachi (Türingia) üzem is. Az európai leányvállalathoz tartoznak még a spanyolországi, a nagy-britanniai, a lengyelországi, a belgiumi, a francia és a magyarországi gyárak is. Értesülések szerint az éjszakai döntés valamennyi németországi üzemben csalódást és felháborodást okozott, közismert volt, hogy az alkalmazottak a Magnától remélték az újjászületést.
Az Opel iránt több külföldi befektető is érdeklődött, a német kormány és a helyi üzemeknek otthont adó tartományok azonban kezdettől fogva a Magnát támogatták. Ily módon a mostani döntés közvetve a német kormány vereségét is jelenti, mint ahogy szakértők szerint meglehetősen kínos annak időzítése is. A bejelentés ugyanis alig néhány órával az után hangzott el, hogy Angela Merkel német kancellár beszédet mondott az amerikai kongresszusban.
Németországban egyelőre folynak a találgatások azzal kapcsolatban, hogy mi váltotta ki a General Motors korábbi álláspontjának megváltozását, illetve az Opel megtartásának elhatározását. Szakértők ezzel kapcsolatban úgy vélekedtek: az elmúlt hetekben ismét megerősödött és kedvező értékesítési adatokkal rendelkező konszern rádöbbent arra, hogy a hosszú távú stratégiájához szüksége van Európára, az európai piacokra és ezért az európai Opelre. Mindehhez pedig az Opelhez fűződő fejlett technológia, illetve a felhalmozott európai tudás nélkülözhetetlen, az idézett szakértők szerint különös tekintettel a rüsselsheimi üzemre, amely a jövő elektromos-, illetve hibridautóival kapcsolatos technológiák fellegvára.
Mint ahogy folynak a találgatások azzal kapcsolatban is, hogy mi lesz a németországi, illetve európai üzemek sorsa. Megfigyelők valószínűnek tartják, hogy néhány európai, illetve németországi üzemet bezárás fenyeget. Emlékeztettek ugyanakkor arra, hogy a Magna is több mint 10 ezer európai munkahely megszüntetését helyezte kilátásba, mindazonáltal általános volt a vélekedés, hogy a Magna ígéretes koncepciót terjesztett elő.
A General Motors mindenesetre jelezte, kész visszafizetni az 1,5 milliárd eurós áthidaló hitelt, amelyet a német kormány, illetve a németországi Opel-üzemeket működtető tartományok közösen biztosítottak az Opel talpon maradásához.
Forrás: MTI