/*Impresszum blokkolas*/ /*Impresszum blokkolas*/
Cikk nyomtatása | Hozzászólások (0) |
| Több

A hazai járműgyártás kezdetei – 1. rész

2006. május 06. 07:52   |   Autoblog
címkék:  

A közúti közlekedés története a XIX. század végétől számítható: Benz és Daimler 1886-ban született találmányával az ősi álom valósult meg, a gépkocsi.


A hazai autózás kezdete voltaképpen két dátumhoz kötődik. Biznyos források szerint Hatschek Béla (az Első Magyar Műszemgyár igazgatója) 1895-ben vásárolt Benz Velo

típusú autója szeptember 25-én jelent meg a főváros utcáin, mint az első Magyarországon forgalomba helyezett gépkocsi. Budapesten 1900-ban állt kerékre az első hazai tervezésű és gyártású motoros jármű, amelyet a Posta állított forgalomba, hogy könnyítse a levélbegyűjtést. Gyakorlatilag ez utóbbi időponttól íródik a magyarországi autógyártás históriája, de még nem ipari szinten. Erre csak 1904-ben került sor, amikor a főváros mellett Győrben is megindult az alvázak összeszerelése. Kezdetben a cégek, vállalkozások külön szakosodtak az önjáró alvázak és a karosszériák gyártására, a vevők saját igényeik szerint építették az autóikat, amely csak kevesek kiváltsága lehetett.


A magyar motorizáció egyik kiemelkedő egyénisége volt a szegedi születésű Csonka János, aki európai tanulmányi körútja után a budapesti műegyetem kalorikus gépek tanszékének műhelyét vezette. Számos “benzingőzös” találmány fűződik a nevéhez, többek között a karburátor, amelyet Bánki Donát segítségével alkotott meg – igaz, nem elsőként, mert 1888-ban már létezett belsőégésű motoron ilyen szerkezet.

Csonka a stabil gépek tökéletesítése mellett járművek előállításával is kísérletezett, a megszerzett tapasztalatokat pedig a Magyar Posta pályázatain kamatoztatta. A kis levélgyűjtő tricikliket saját erőből építette, amelyeket később mindenféle próbáknak vetettek alá. A sikeres üzem 1904-ben újabb eredményt hozott, a kiírt új postai pályázat 8 jelentkezője közül két hazai gyár is (Röck István Gépgyár és Magyar Waggon- és Gépgyár) Csonka tervek alapján nyújtott be ajánlatot. 1905-ben már csomagszállító prototípus indult útnak, és ezek után sorban jöttek a megrendelések. Az autók motorját és váltóját részben Csonka készítette a műegyetemen, részben a gyártók az ő tervei szerint. A levél- és csomagszállítók mellett a magánszektorból is érdeklődtek a megbízhatónak bizonyult autók iránt, így a Zichy és a Zsolnay család részére egyaránt épültek járművek. A Posta mellett újabb cégek adták le rendeléseiket, köztük a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság két kiskocsira. A Csonka-féle autók gyártása 1912-ben fejeződött be, mert ekkor egy új szerződés értelmében Csonkától megvonták a tanszéki műhely használati jogát, fel kellett hagynia az egyetemen belül végzett ipari tevékenységgel, mert az sértette a gépgyárak érdekeit.


Csonka János mellett még számos vállalkozó szellemű mérnök, gépész szentelte életét az autós, motoros álmoknak. Közülük mindenképpen meg kell említeni Hóra Nándor, Szám Géza, Bory József, Dedics Ferenc és Fejes Jenő nevét, róluk bővebben a következő részekben szólunk.


Hozzászólások Szóljon Ön is hozzá

Hozzászólás küldése

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Még nem érkezett hozzászólás.

*/