/*Impresszum blokkolas*/ /*Impresszum blokkolas*/
Cikk nyomtatása | Hozzászólások (2) |
| Több

Egyre nagyobb teret hódítanak a benzinmotorok

2016. szeptember 21. 16:30   |   Autoblog
címkék:  

A Robert Bosch Kft. megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2008, azaz a gazdasági és pénzügyi válság kezdete óta kétévente, országos, reprezentatív kutatás keretében térképezi fel a magyar autósok üzemanyag-preferenciáját.

A legújabb, 2016-os felmérés eredményei szerint Magyarországon az autósok túlnyomó többsége, 82 százaléka továbbra is a benzinüzemű járműveket részesíti előnyben, bár ez az arány a korábbi felmérésekhez képest valamelyest csökkent, hiszen eddig 85-86 százalékos arányt regisztráltak. A gázüzemű, hibrid vagy elektromos meghajtású járművek aránya mindeközben statisztikailag továbbra sem kimutatható.

A Bosch a közvetlen befecskendezéses benzinmotorokra koncentrál

Világszerte mind nagyobb teret hódítanak a közvetlen befecskendezéses benzinmotorok. Az alacsony üzemanyag-fogyasztás iránti növekvő kereslet innovatív megoldások fejlesztését eredményezi. Mivel a közvetlen befecskendezéses benzinmotorok hengerűrtartalma egyre csökken, szinte kötelező elemként jelenik meg a turbófeltöltés. A turbófeltöltő azonban csak nagyobb fordulatszámon biztosít kellő töltőnyomást – és így nagyobb erőt. Vagyis kis fordulatszámon csak a motor nyomatéka érvényesül, ami viszont a kis hengerűrtartalom és az Otto-ciklus miatt relatíve kicsi. Ezért egy felváltás után, vagy egy hirtelen gázadásnál közepes fordulatszámon a turbófeltöltő még nem nyújt elég töltőlevegőt, a motor saját nyomatéka szintén kicsi. A vezető ekkor azt érzékelheti, mintha a jármű lassan reagálna a gázadásra. Ezt a jelenséget nevezik „turbólyuknak”, ugyanis a vezetőnek meg kell várnia, amíg a motor eléri azt a fordulatszámot, amelyen már érezhető nyomást biztosít a turbófeltöltő.

A Bosch mérnökei kidolgoztak egy megoldást erre a problémára, az újítás neve: átöblítés. Lényege, hogy üzem közben a motor kipufogó- és szívószelepei egy pillanatra egyszerre nyílnak ki, így dinamikus nyomáskülönbség alakul ki a motor szívó és kipufogó oldala között. A nyitott szívószelepen át friss levegő áramlik az égéstérbe, ami a kipufogószelepen át gyorsan kiöblíti a gázt a kipufogócsonk irányába. Az így létrejövő nagyobb kipufogógáz-áram csaknem 50 százalékkal nagyobb nyomatékot biztosít kis fordulatszámon is, kiküszöbölve ezzel a turbólyukat.

Benzin helyett olykor jobb a víz

A Bosch legújabb innovációja a vízbefecskendezés, ami különösen a kis hengerűrtartalmú, turbófeltöltéssel ellátott benzinmotorok hatásfokát növeli jelentősen. Az új megoldás egy roppant egyszerű felismerésen alapszik: a motorok üzem közbeni túlmelegedését a gyártók az égéstérbe juttatott folyadékkal akadályozzák meg, ami általában plusz, hűtési célra felhasznált üzemanyagot jelent.

A Bosch mérnökei felismerték, hogy a hűtési funkciójú folyadék lehet víz is, amivel elkerülhető a hűtésre „pazarolt” benzin bevitele: még a benzin meggyújtása, tehát az égéstérben bekövetkező tágulási ciklust megelőzően finom vízködöt fecskendeznek a szívócsőbe, amely a víz jelentős párolgási tulajdonságának köszönhetően hatékony hűtésként szolgál. Éppen ezért rendkívül kis mennyiségű víz is elegendő: száz kilométerenként mindössze néhány száz milliliter a vízfogyasztás, a befecskendező rendszert desztillált vízzel ellátó kompakt víztartályt így elég néhány ezer kilométerenként feltölteni. A kiegészítő vízbefecskendezésnek köszönhetően – különösen gyorsítások során, vagy autópályán – akár 13 százalék üzemanyag is megtakarítható. Ha a tartály esetleg mégis kiürülne, akkor sem kell aggódni: a motor továbbra is hibátlanul üzemel – jóllehet a vízbefecskendezés előnyeit, a nagyobb forgatónyomatékot és a kisebb üzemanyag-fogyasztást az autótulajdonos ekkor nem élvezheti.

2020-ra a világon a személyautók egynegyedét közvetlen befecskendezéses benzinmotor hajtja

Nem véletlen a Bosch mérnökeinek a benzinüzemű, belsőégésű motorok fejlesztésére fordított figyelme: a Bosch előrejelzései szerint néhány éven belül a közvetlen benzinbefecskendezéses technológia fejlődésének köszönhetően a világ személyautóparkjának egynegyedét ilyen rendszerrel ellátott benzinmotorok fogják meghajtani. A kis hengerűrtartalmú, három- vagy négyhengeres, turbófeltöltővel ellátott, közvetlen befecskendezéses benzinmotorok egyre nagyobb méretű és tömegű járművek meghajtására válnak alkalmassá, miközben jóval könnyebbek a korábbi generációs benzinmotoroknál. Ennek köszönhetően fenntartható módot kínálnak a belsőégésű motorok használatára a közeljövőben.

Tedd meg első befizetésed, és legyen tiéd az akár 20.000 Ft értékű sportfogadási bónusz! (x)


Hozzászólások Szóljon Ön is hozzá

Hozzászólás küldése

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Bereczk János
2017-06-29 - 06:25

Lényegében, még mindég a XVII, XVIII, XIX század elavult motorjait fényezik! Egyszer már picit előre is kellene lépni!

Bereczk János
2017-11-13 - 22:31

Azt már eleve tudták, a gőzgépeknél is, hogy az excentrikus főtengely,
nem jó, aztán kiderült, minden további kísérlet, még rosszabb. Csak a
gőz nyomása, akkor is rendelkezésre állt, amikor, a legnagyobb volt az erőkar, a csapkiállás!
A robbanómotorok ezt a mechanikát vették át, lekicsinyítve. Az ok érthető volt, az égés, gyorsabb volt, a folyamat előbb ért véget, túl hosszú löket
nem lehet. Az első stabil motoroknál(amik ma is a legjobbak!), nem volt gond, volt hely. Aztán a járművek igényelték, a kicsi könnyű motorokat, több henger összekapcsolását, valamennyire itt is lehetett optimalizálni, a méretet, az erőt, a fogyasztást, nem különben illeszteni,
a benzinhez, amit addig elégettek. Ahogy a gőzgép, a motor is a gazdasági “fejlődés” motorja lett! Természetes, valahol ez az út véget ér, eljön az elektromos autók fejlődése, többszöri próbálkozás után és
még mindég kevés sikerrel. Ugye az akkumulátor!!!! Azt nem mondhatjuk, hogy így semmire sem valók, hisz eddig is sok helyen, üzemekben használták, természetesen külön kialakított töltő helyiségekkel! Előnyük, hogy zárt térben is tudták használni!
A benzines autók, nagy távolságokat futhattak be, repülőt, helikoptert,
motorkerékpárt, csónakot hajtottak, súlyuk egyre csökkent, finomodott.
Számtalan helyen az elektronika nem tudja legyőzni, így folyik, a harc,
melyik, miért rosszabb, a másiknál. Teljes körű leváltás nem lehet!
Ettől függetlenül tudnunk kell, a motorok fejlesztése, nem állhat le!
Pedig tudjuk, hogy ROSSZ! Mi a baja? Az 50-es években megjelent egy nagy szélhámosság, a wankel motor, ami még több sebből vérzett, a ‘JÓ’ hírverésnek köszönhetően, 50 év fejlesztése, csak csetlett, botlott! A motorgyártók, a sok semmittevés között, alkottak és
ma is alkotnak, néha a fizika törvényeit meghazudtoló dolgokat, amik
próbálnak javítani, a rosszon, több kevesebb haszonnal. Ide sorolom az elektronikát, ami, automatizál, csak rosszat nem lehet, gondolok itt az égés folyamatára, ami ma sincs megoldva!
Kezdjük a főtengely hibájánál, ami alternáló mozgást hoz létre, ezzel rontva a hatásfokot, Mi sem egyszerűbb cseréljük ki centrikusra, ezt a problémát megoldottuk, viszont tudjuk, alternáló mozgás nélkül, nem
működhet! Tegyünk egy forgó dugattyút, a főtengelyre, aminek a palást
felülete, lehetőséget biztosít, az alternáló mozgásra, kialakítja a munkatereket, alternáló reteszlapokkal, amik kívülről vezéreltek, ezek a
forgást nem akadályozzák, öt részre osztják, a tereket, amikben sorra jönnek létre az ütemek, egy főtengely fordulatra, öt munkaütemet. Az így kialakított mechanika, minden egyes része “dolgozik”, van amelyik több funkcióban vagy, a másikat segíti, miközben, saját feladatát is végzi, így az alkatrészek száma kevés, a motor súlya, néhány kg, a
méret növelhető, és egy fizika tétel miatt, hogy “az egy irányba ható erők összeadódnak a teljesítmény 80LE.”
Mi a baj az égéssel? A benzin levegő keveréket (14,7:1), a szikra gyújtáshoz keverik, ami a tiszta égéshez, oxigén hiányában, alkalmatlan. Ennek kiküszöbölése sem bonyolult dolog, különösen egy forgódugattyús motorban!!!!!!


*/