Schumacher utolérheti Sennát

A városállam utcáiból összeállított pályát a Monacói Autóklub elnöke, Anthony Noghes álmodta meg, még 1925-ben. Az első versenyre azonban négy évet kellett várni, de végül 1929. április 14-én elrajtolt az első monacói nagydíj. Hibázásra itt nincs lehetősége egyetlen versenyzőnek sem, mert a pálya roppant szűk, szinte lehetetlen az előzés.

Kanyar kanyar hátán

A legendás utcai ringnek szinte minden kanyarja számos sporttörténeti momentumra emlékezetet. A cél egyenes utáni első ív is ilyen, a Ste Devoté-ban csúszott ki Michael Schumacher 1997-ben és majdnem elvesztette a versenyt. A Massenet vezet el a Casino térre, az egész mezőny elszáguld a monte-carlói kaszinó előtt. Majd tovább a Mirabeau Hotelről elnevezett kanyarig, ami ráfordít a Grand Hotel előtti Loew’s hajtűre. Az alagút előtt még le kell gyűrni a két jobbos ívet (Portier), a pálya egyik legnehezebb része következik, mert az alagút végén lévő kanyarkombináció előtti féktáv kínálja talán az egyetlen előzési pontot. 1994-ben Karl Wendlinger itt vesztette el uralmát Sauberje felett és nagy sebességgel ütközött neki a korlátnak. A balesetben eszméletét vesztette, kórházba szállították miután professzor Sid Watkins a formula-1 akkori orvosi stábjának vezetője megvizsgálta. Azóta ezt a bukóteret átépítették.

A Tabac kanyart elhagyva az uszoda részhez érnek a pilóták, egy igazi uszodáról kapta a kanyar a nevét, a medence a lelátók másik oldalán van. Maradt három kanyar a végére, mindegyiknek monacói kapcsolódása van, a Chiron, Louis Chironról kapta a nevét. A pilóta monacói színekben ért el nagy sikereket még a ’30-as és az ’50-es években, a Rascasse étterem terasza mellet kanyarog el az utolsó előtti ív, innen a Rascesse név, a célegyenesre fordítót pedig a pálya atyjáról nevezték el, Anthony Noghesről.

Veszélyes üzem

A II. világháború előtti időszakban minden évben más pilóta pezsgőzhetett a dobogó tetején, olyan versenyzők nyertek monacói nagydíjat, mint Nuvolari, Chiron, Dreyfus, Fangio, Fagioli, Caracciola. A háború utáni első versenyen Giuseppe “Nino” Farina nyerte. A monte-carlói GP szerepelt az 1950-es első vb sorozat futamai között. Az 1950. május 21-ei rajt után tíz autó ütközött egymásnak a Ste Devoté-ban, de a tragédiáknak nem volt vége. Öt évvel később a kétszeres világbajnok Alberto Ascari nagy sebességgel átszakította a szalagkorlátot és a tengerbe zuhant. 1960-ban például egy pályaőr vesztette életét az első körben történt baleset során szétrepülő alkatrészek miatt, Lorenzo Baldini 1967-ben égett halálra Ferrarijában. Nem is csoda, ha az F1 történetének legkevesebb befutójával is a monte-carlói aszfaltcsík “büszkélkedhet”, összesen négyen gurultak át a célvonalon 1966-ban, abból a négy autóból az első három helyet BRM-ek szerezték meg. Ez a viadal volt az egyetlen, ahol korlátozták az indulók számát 1975-től 18, ’77-’86 között 20, ’91-ig legfeljebb 26-an állhattak fel a rajthoz.

Csúcsbeállítás?

A nagydíj időpontja a hagyományok szerint mindig áldozócsütörtökhöz két hétre esik, ezért rendezik az első edzésnapot a szokásos péntek helyett csütörtökön. A Forma 1-es versenyek első duplázója Sir Stirling Moss volt (’60, ’61), sokáig a rekordot öt első hellyel Graham Hill tartotta. Ezt a sikersorozatot Damon Hill édesapja 1963 és ’69 között érte el, ám később valaki meg tudta dönteni még az öt első helyet is. A hercegség királya hat elsőséggel a brazil Ayrton Senna volt. A hatból könnyen lehetett volna akár nyolc is, ha 1984-ben nem inti le Jacky Ickx a versenyt idő előtt, vagy 1988-ban jelentős előnye birtokában Senna nem ütközik neki a szalagkorlátnak az alagút előtti kanyarban. A jelenlegi pilóták közt Michael Schumacher a legeredményesebb öt sikerrel. Az idei futam egyik nagy kérdése tehát, hogy a hétszeres világelsőnek sikerül-e beállítania az abszolút hercegségbeli győzelmi rekordot.

Monacói Nagydíj:

Szombat, 11.00-12.00: 3. szabadedzés; 14.00: időmérő edzés
Vasárnap, 14.00: verseny

Forrás: Autóstílus.hu