Világbajnokok csatája
Imolának különös atmoszférája van. Egyrészt a Ferrari mindig ihletet kap itt, másrészt az utóbbi idők két világbajnoka rendre óriási csatákat vív az élen. Tavaly Fernando Alonso jött ki jobban a párbajból, most Michael Schumacher.
Imolának különös atmoszférája van. Egyrészt a Ferrari mindig ihletet kap itt, másrészt az utóbbi idők két világbajnoka rendre óriási csatákat vív az élen. Tavaly Fernando Alonso jött ki jobban a párbajból, most Michael Schumacher.
A felvezető kör kisebb izgalommal kezdődött, Jenson Button beragadt az indulásnál, és már hárman is elhaladtak mellette, mire el tudott rajtolni a Hondával. Aztán hamar felzárkózott és az éles rajthoz már rendben oda tudott állni.
Albers piruettje
A piros lámpák kialvása után óriási iramban indult a mezőny, Michael Schumacherrel az élen, aki tökéletes rajtot vett. Agresszíven kezdett Fernando Alonso is, aki Felipe Massával karöltve máris helyet cserélt a harmadik helyen kissé elalvó Barrichellóval. A brazil így az ötödik helyről folytathatta versenyét. Nem mindenki találta meg ilyen hamar a pozícióját, a hátsó fertály tett róla, hogy a Biztonsági Autó Imolában is koptassa egy kicsit az aszfaltot. A super aguris, kettes számú kamikáze, Judzsi Ide megpaskolta Christijan Albers Midlandjét, ami így átbukfencezett néhányszor sofőrje tengelyén. A bukócsőként is szolgáló kamera-oszlop azonban tett róla, hogy a holland sértetlenül ússza meg a rázós találkozást.
Trulli maradt, Ide ment
Két körrel később Bernd Maylanderrel a fedélzetén, a Safety Car ismét útjára engedte az, immár csak huszonegy autót számláló mezőnyt. Schumacher mintha kezdett volna elnyúlni a többiektől, ám a leszakadás nem akart összejönni, Jenson Button lihegett a nyakában. Közben Jarno Trulli autója betegeskedett, a következő pillanatban pedig már a Toyotát tologató szerelőket láttuk, és az olasz pilótát – sisak nélkül. Ide autóját szintén hosszasan műtötték a boxban, már-már úgy tűnt, feladja a versenyt, aztán a tizenegyedik körben mégis visszabocsátották a pályára egy kis tesztelésre.
Taktikai harc, és a nagy átverés
A boxkiállások első körét körmüket rágva várták a Renault-nál, hiszen sokan nem akarták elhinni, hogy Michael Schumacher nem három kerékcserés taktikával versenyez. A többször leírt, eltemetett német azonban újabb fricskát dobott a spekulánsoknak, miután egészen a huszadik körig bírta, és csak akkor látogatott ki némi üzemanyagért. Ezzel egyértelművé tette, szó sincs itt három kiállásról, visszavonulásról pláne nem. Briatorénak több se kellett, azonnal rászólt Alonsóra, hogy gyűjtögesse előnyét, ha vissza akar jönni Schumi elé a saját tankolása után. Azonban a Renault-nál sem mehet minden óramű pontossággal, a spanyol nem tudott hét-nyolc másodpercnél többet összevakarni, így, amikor a huszonötödik körben visszatért a boxból, csak egy elnyúló piros foltot látott maga előtt.
A nyalókás ember tragédiája
Miután Alonso ismét tizenegy másodpercre volt Schumachertől, újra kezdődött, ami a kerékcserék előtt is zajlott. Már majdnem elbóbiskolunk az izgalomtól, amikor Jenson Button kerékcseréje sokkolja a nagyérdeműt. Történt ugyanis, hogy a rajtoltatásért felelős, ún. “nyalókás ember” elkapkodta Button indítását, így a brit úgy startolt hogy autóját még tankolták. A táblás még próbált korrigálni, adott egy kokit a közben teljes gázzal meginduló Button bukójára, későn. A tankoló csonk leszakadt az üzemanyagtöltő-berendezésről, ami addigra magával rántotta az egész szerelőgárdát a jobb oldalon.
Világbajnokok egymás közt
Button balul sikerült “boxolása” volt a futam utolsó momentuma, amely Alonso és Schumi párharcán kívül felrázta a nézőket. Megemlíthetjük persze Montoya karlendítését a harmincnegyedik körben – a kolumbiainak problémája akadt a lekörözendő társaival – de sportértékét tekintve mindenki szívesebben emlékszik majd a két világbajnok viadalára. Óriási harc kezdődött a harmincötödik körtől, miután Alonso méterről méterre kíméletlenül megérkezett német kollégájára. Egyesekben nosztalgiát ébreszthetett kettejük meccse, hiszen tavaly szintén ők, csak fordított felállásban szolgáltatták az Imolai Nagydíj legcsodálatosabb pillanatait. A spanyol bika szinte felnyársalta a kerpenit, Briatore talán éppen ezért döntött úgy, hogy még időben kiveszi “fiát” a darálóból. Schumi fellélegezhetett, egy időre, aztán egy körrel később, amikor ő is visszatért második kerékcseréjéről ismét maga mögött látta üldözőjét, így felkészülhetett az utolsó húsz kör izzasztó métereire. Első helyét a második kiállásánál kapott vadiúj gumik mentették meg, no meg az a profizmus, ami bizonyítottan, még mindig jellemzi a hétszeres világbajnokot. Alonso hősiesen üldözte vetélytársát, ám körről körre hibázott, lesodródott az ideális ívről, így Briatore úgy döntött, véget a hajszának, és megkegyelmez jelenlegi, és korábbi felfedezettjének is. Az utolsó három kört már békésen vonatozva töltötték, hogy megvalósuljon mindkettejük terve: Alonsónak a második hely, Schumachernek pedig a régóta vágyott győzelem.
San Marinó-i Nagydíj,
nem hivatalos végeredmény:
Következik:
Május 5-7.: Európai Nagydíj, Nürburgring

