Dízelbotrány – így javítják meg az érintett motorokat
Alexander Dobrindt közlekedési miniszter szerda este Berlinben közölte, hogy a VW az előírt határidőre javaslatot tett azokra a javítási, átalakítási munkálatokra, amelyek segítségével dízelmotorjai az eredményeket meghamisító szoftver nélkül is képesek lesznek megfelelni a károsanyag-kibocsátási szabványoknak.
A miniszter elmondta, hogy a szövetségi közúti közlekedési hatóság (KBA) értékeli a meglehetősen terjedelmes anyagot, majd utasítást ad a társaságnak az elvégzendő feladatokról. A KBA határozata néhány nap múlva várható.
Alexander Dobrindt tájékoztatása szerint a csalás 2,0 literes, az 1,6-os és az 1,2-es dízelmotorokat érinti. A VW javaslatai szerint a 2,0 literes motoroknál elég egy szoftverfrissítés, de az 1,6-os motoroknál más átalakításokra is szükség lesz, és csak 2016 szeptembere után lehet megjavítani őket. A miniszter az 1,2-es motorokra vonatkozó javaslatokról nem közölt részleteket.
Matthias Müller, a VW vezérigazgatója egy szerdai lapinterjúban azt mondta, hogy az érintett autók visszahívása januárban kezdődhet és 2016 végére javíthatják meg valamennyi motort, ha a KBA elfogadja a javaslataikat. A legtöbb esetben csupán a helyi szervizbe kell beállni egy szoftverfrissítésre, de lesznek autók, amelyekben az üzemanyag-befecskendező berendezést vagy a katalizátort kell cserélni. Az is előfordulhat, hogy a kocsi cseréje lesz a legegyszerűbb megoldás.
A legnagyobb európai autógyártó vállalatot az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) szeptember 18-án vádolta meg, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amelynek segítségével kijátszhatók a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó amerikai előírások.
A VW elismerte, hogy mintegy 11 millió, EA 189 típusú motorral üzemelő autó a manipuláció révén csak a próbapadon tartja a határérték alatt az emissziós értékeket, normál üzemmódban azonban nem. Ezek közül nagyjából 8 millió kocsit az Európai Unióban adtak el
Még várni kell
Egyelőre várniuk kell a dízelbotrányban érintett autómárkák tulajdonosainak – mondta Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub jogi és érdekvédelmi bizottságának elnöke az M1 aktuális csatornán hétfőn. Hangsúlyozta, lényegében ezt a választ kapták azok az autótulajdonosok is, akik személyesen keresték meg az érintett magyarországi forgalmazókat. Egyelőre nem lehet tudni, hogy valamilyen kártérítés jár-e majd a gépkocsik tulajdonosainak – közölte.
Kovács Kázmér kitért arra, hogy a nitrogénoxid kibocsátás mérésére alkalmas műszert Magyarországon a műszaki vizsgáknál nem használnak. Hozzátette azt is, hogy a Magyarországon nagy szériában forgalmazott gépkocsiknál nem a hazai közlekedési hatóság mérései alapján állítják ki a típusbizonyítványt.
A környezetre káros, ha a nitrogénoxid kibocsátás nagyobb a megengedettnél, de hogy egy autótulajdonos számára ez jár-e kézzelfogható hátránnyal, azt még nem tudni – fogalmazott az ügyvéd. A lehetséges hátrányok között említette, hogy a gépkocsik környezetvédelmi besorolásának jelentősége lehet a dugódíjnál vagy a szmogriadónál.
A dízelbotrányban érintett autómárkák vevői számára már elérhetők az alvázszámkereső programok, Kovács Kázmér ezzel kapcsolatban azt mondta, ezek segítségével csak annyi derül ki, hogy egy jármű érintett lehet-e.