Sportszerkóban: SEAT Ibiza 1,4 16V Stylance
A modell immár kategóriájának legsportosabb képviselője; a karosszériát merészen futó, éles vonalak tűzdelik, melyek az érzelmekre hatnak.
A Lamborghinitől érkezett Luc Donckerwolke annyira sportautósra szabta az Ibizát, amennyire tudta. Feszültséggel teli, érzelmeket keltő lett a karosszéria, amely napjaink kisautó-építési irányvonalának megfelelően hosszabb négy méternél. Belül már nem ilyen forradalmiak a változások.
Az új Ibiza ezúttal valóban értelmet adott a márka “auto emocion” jelmondatának. A modell immár kategóriájának legsportosabb képviselője; Donckerwolke a karosszériát merészen futó, éles vonalakkal “szabdalta fel”, melyek az érzelmekre hatnak. A kocsi orra meghökkentő és agresszív a trapézformájú alsó elemmel, a méhsejt mintázatú rácsokkal és a szúrós tekintetet biztosító fényszórókkal, a profilban pedig igazi egyediség fedezhető fel. Különleges a hűtőmaszkból kiinduló és folyamatosan lejtő karaktervonal, csakúgy, mint a hátsó lámpákból kiinduló, feljebb húzódó másik, egyenesebben tartó él. Amikor az első fotók megjelentek a szériakivitelű Ibizáról, nem tetszett a látványa, furcsának találtam a
keresztül-kasul futó éleket rajta. Most egy hétig vezettem, alaposan szemügyre vettem, közelről és távolról egyaránt, felfedeztem benne a kidolgozottságot, s megállapítottam, az Ibiza igenis szép autó. Színt jelent a szürkülő tömegben. Bármilyen szögből nézem, kellemes látvány nyújt, csupán a farát nem sikerült teljesen harmonikusan kialakítani. A csomagtér-ajtó pereméig minden rendben van, a kidudorodó és viccesen magas lökhárító azonban nem illik ide. Hátulnézetből az Ibiza egy kicsit szerencsétlenül fest, ágaskodik, mintha terepjáró volna. A lökhárító aljára csavartak még egy ronda fekete műanyag elemet is, aminek sok gyakorlati hasznát nem látom.
A formai játszadozás áldozatául esett az utastér, ugyanis hiába nyúlt meg az autó és ezzel párhuzamosan a tengelytávja, az Ibiza hátul keskenyebb és alacsonyabb elődjénél, emellett lábtere sem lett bővebb, csupán az első háttámlák kialakítása okosabb. A hátsó traktus körülbelül 175-180 centiméteres magasságig kényelmes – így az európai átlagnak megfelel -, a plafon azonban mindenképpen közelebb van, mint az elődben. A csomagtartó 25 literrel nőtt, immár 292 literes, ami megfelel a kategória átlagának. Előnye még, hogy kiválóan rakodható. Elöl prímán el lehet helyezkedni, bőséges a tér. Az alapkivitelű ülések is remek kialakításúak, megfelelően körülölelik a testet, ülőlapjuk üdvözítően hosszú. Eggyel nagyobb méretű autóban is megállnák a helyüket. Gyorsan személyre szabható a “munkahely”, kézre esik a kormánykerék és a váltókar is. Előbbi fogása kifejezetten jó.