/*Impresszum blokkolas*/ /*Impresszum blokkolas*/
Cikk nyomtatása | Hozzászólások (0) |
| Több

Toyota Supra 1260 lóerővel

2019. november 15. 19:30   |   Autoblog
címkék:  

Történetünk főhőse tízéves kora óta vágyakozott jelenlegi autójára. A negyedik generációs Supra ma szebb, mint újkorában, a lényeg azonban nem látható – csak mérhető, de a mérés után is alig hihető.

Tho Nguyen negyedikes volt, amikor bátyja egy csillogó, piros autóval állított haza. Ez 2001-ben volt, csupán néhány hónappal azelőtt, hogy a mozikban megjelent a Halálos iramban, és mindenki megismerte a negyedik generációs Toyota Suprát. A tesó időnként eljárt gyorsulási versenyekre, autóklubos találkozókra az 1994-es Suprával, és rendszerint magával vitte a tízéves Thót is, aki alig várta, hogy lehessen egy saját autója. Amint megszerezte a jogosítványt, beszerzett egy leharcolt Honda Integra kupét, és elkezdte a maga kedve szerint tuningolni: lecserélte a szívó- és kipufogórendszert, majd turbófeltöltőt is szerelt az autóra. Minden szabadidejét egy közeli dragster-pályán töltötte, de érezte, hogy nem ez az ő küldetése.

Egy idő után nem bírta tovább, és elkérte a Toyotát bátyjától. Nem volt nehéz: a Supra akkor már nyolc éve pihent egy ponyva alatt, egykori gazdájának más irányt vett az élete. Tho azonban napi használatba vette, és közben elkezdte tervezni a későbbi átalakítást. Olyan autót szeretett volna, amivel az utcán is járhat, de különösebb szerelés nélkül elboldogul a gyorsulási versenyeken. Az ikerturbót egy darab, nagyobb feltöltőre cserélte, módosította az üzemanyag-ellátó rendszert, és kicserélte a motorvezérlést.

Már ennyi elég volt ahhoz, hogy 820 lóerőt mérjen a hátsó keréken (ez durván 970 lóerőnek felel meg a főtengelyen). Ezzel már egészen elégedett volt, amíg egy versenyen ki nem kapott egy ezer lóerős Nissan GT-R-től – ezt azonban nem hagyhatta annyiban!

A továbblépéshez a soros hathengeres 2JZ blokk teljes átépítésére volt szükség. Új dugattyúkat, hajtókarokat és hengerfejet vásárolt, módosította a szelepemelőket és a szeleprugókat, lecserélte a szívórendszert és még nagyobb turbófeltöltőt épített be. Három nagykapacitású üzemanyag-szivattyú táplálja a befecskendezőket, az égéstermékek titán kipufogórendszeren távoznak a motorból.

Amikor készen lett a hajtáslánccal, a forgatónyomaték elérte a 1280 Newtonmétert, a motorteljesítmény pedig az 1260 lóerőt (1100 LE a hátsó keréken.) Ehhez már új tengelykapcsoló, kézi sebességváltó és 89 mm átmérőjű kardántengely dukált. A hátsó kereket lecserélte, a felszerelt széles gumik (276/60 R15) igazi otthona a fél mérföldes aszfaltcsík, de közúton sem esnek teljesen zavarba, feltéve, hogy nem esik az eső. Ha minden körülmény adott, álló rajttal 800 méter alatt több mint 300 km/óra sebességre gyorsul – innen nagyméretű fékek állítják meg magabiztosan a Suprát.

Bármilyen furcsán hangzik, az egész projektet nem is a brutális teljesítmény teszi különlegessé (ilyenből akad bőven a világban), hanem hogy az alkotó tudatosan elhagyott minden agresszív látványelemet az autóról. Makulátlan fényezésével szinte gyári állapotúnak tűnik a Supra, gazdája mindössze egy visszafogott karosszériaszélesítést és egy első splittert szerelt fel rá, hiszen „nem mutogatni akarom, hanem gyorsulni vele.” Gyorsulni, egészen 315 km/óráig – most éppen ez a kitűzött cél, de gyanítjuk, hogy amint azt eléri, akad majd új kihívás.

Tedd meg első befizetésed, és legyen tiéd az akár 20.000 Ft értékű sportfogadási bónusz! (x)


Hozzászólások Szóljon Ön is hozzá

Hozzászólás küldése

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Még nem érkezett hozzászólás.

*/