Ötven forinttal nő a bioetanol literenkénti ára?
Veszélybe került a magyar mező- és általában a nemzetgazdaság egyik kitörési pontjának tartott hazai bioetanol ipar, ugyanis Aradszki András képviselő június 20-án benyújtott törvénymódosítási javaslata a bioetanol jövedékiadó-kedvezményének drasztikus csökkentését tervezi. Ez mintegy 50 Ft-tal növelné meg például az E85-ös üzemanyag fogyasztói árát.
Az indítvány indoklásával ellentétben az Európai Unió a fokozódó támadások ellenére is támogatja a zöld üzemanyagok terjedését, és nem pusztán üzleti kérdésként tekint a bioüzemanyagokra – közöttük a bioetanolra, hanem környezet és energiapolitikai céljának megvalósulását kívánja elősegíteni az adókedvezmény alkalmazásával.
Veszélybe kerülhet a magyar mező- és általában a nemzetgazdaság egyik kitörési pontjának tartott hazai bioetanol ipar, ugyanis a Fidesz-KDNP képviselője által benyújtott indítvány – amelyet 27-én tárgyalt az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága és Költségvetési Bizottsága – a bioetanol jövedékiadó- kedvezményének csökkentését tervezi olyan túlzott mértékben, mely a teljes magyarországi bioetanol-gyártást és forgalmazást ellehetetleníti. Ez szinte azonnal több száz munkahely megszűnését jelentené. A tervezet fő indokként arra hivatkozik, hogy a magas bioetanol-tartalmú üzemanyagot a jelenlegi adókedvezmény „túlkompenzálja", amit egyes sajtóvisszhangok úgy fogalmaznak meg, hogy a kormány „extraprofithoz" juttatja a bioetanol előállító cégeket „az adófizetők pénzéből".
Ezzel kapcsolatban azonban érdemes megjegyezni, hogy az Európai Unió határozott céljai között szerepel a megújuló energiaforrások részarányának növelése, amelyeknek 2020-ra el kell érniük a teljes energiafelhasználás 20%-át, míg a közlekedési ágazatban a teljes üzemanyag-fogyasztás 10%-át kell bioüzemanyagokból biztosítani. Mivel a bioetanol jövedéki adókedvezménye kifejezetten az uniós célok megvalósulását, és nem a gyártó cégek profitjának növelését szolgálja, az EU-ban a gazdaságilag ellenérdekelt cégek, például a kőolaj-forgalmazásban érdekelt gazdasági érdekcsoportok törekvései ellenére sem merülhet fel, hogy „túlkompenzálást" állapítson meg a bioetanolos üzemanyag kérdésében, és arról sincs szó, hogy kötelezné az egyes tagállamokat a megújuló üzemanyagok adójának növelésére.
A legnagyobb bioetanol-tartalmú üzemanyagnak, az E85-nek a jelenlegi adókedvezmény mellett 280 Ft az átlagos fogyasztói ára, míg a 95-ös motorbenziné 370 Ft. Mivel a bioetanol valamivel alacsonyabb energiatartalma miatt E85-ből akár 20%-kal is többet fogyaszt az autó, így a felhasználók számára nagyjából 10% megtakarítást jelent a bioetanolos üzemanyag használata. Ez természetesen az adófizetőknek egy fillérjébe sem kerül, hiszen az állam nem támogatást ad a bioetanol iparnak, hanem adókedvezményt nyújt a fogyasztóknak, vagyis végső soron maguknak az autósoknak.
A kérdés kapcsán Héjj Demeter, a Magyar Bioetanol Szövetség elnöke elmondta, hogy a magyar autóstársadalom rendkívül árérzékeny, ami a gazdasági válság következtében csak még jobban fokozódott az elmúlt években. Az E85-ös üzemanyaggal elérhető megtakarítás sokakat ösztönzött arra, hogy kipróbálják és akár rendszeresen is használják a környezetbarát üzemanyagot, vagyis a gyakorlat igazolta az EU adókedvezmény-stratégiáját. Könnyen belátható azonban, hogy a kedvezmény megszűnése az E85 fogyasztás nagyarányú visszaeséséhez vezethet, ami súlyosan veszélyezteti a környezetvédelmi célok teljesülését is. A Szövetség elnöke hangsúlyozza: „Bár az ellenérdekelt felek évek óta igyekeznek kétségbe vonni a zöldüzemanyagok környezetbarát tulajdonságait, az EU azonban nem adott hitelt azoknak a hangoknak, amelyek az olajipar gazdasági érdekeit szolgálják. A 2009/28/EK irányelv, az Európai Parlament és az Európai Tanács közös döntése világosan fogalmaz, és bár értelmezése nyilván bizonyos szintű szakértelmet igényel, a bioetanollal, biodízellel egyértelműen mint környezetbarát termékekkel számol."
Fontos tényező továbbá, hogy Magyarországon minden évben jelentős kukoricafelesleg keletkezik az étkezési és takarmányozási igények teljes kielégítése után is, anélkül hogy a termelésbe új földterületeket vonnának be. Ennek egy részére teremtett felvevőpiacot a bioetanol gyártás, amely így nagyobb értéket állított elő a puszta nyersanyagnál. A bioetanol ipar jelenleg mintegy 30 000 munkahelyet érint, amelyek java részét kis- és középvállalkozások biztosítják úgy, hogy működésükkel import kőolajat váltanak ki hazai munkahelyeket teremtve. Mivel a 10%-os megújuló üzemanyag részarány minden uniós tagállam számára kötelező érvényű, az export növelésében érdekelt magyar gazdaság számára ez a potenciális piac szintén kiváló lehetőséget jelent. Ez a folyamat azonban most megtorpanhat, amennyiben a parlament elfogadja a környezetvédelmi és gazdasági szempontból átgondolatlan rendeletmódosítást. Az idő ráadásul sürget, hiszen a bioetanol elsősorban ebben az évtizedben jelent kitörési lehetőséget Magyarország számára. A közlekedés és végső soron a világ energiaigényét ugyanis nyilvánvalóan nem lehet teljesen ebből a forrásból biztosítani az olajkorszak utáni világban, az átmeneti korszakban azonban gazdasági szempontból és az üvegházhatású gázok csökkentése szempontjából nagyon jelentős alternatívát kínál.