A jól keresők között több a gyorshajtó
címkék: autósok, gyorshajtás, ittas vezetés, kresz, sebességhatár
Milyenek a magyar autósok? Erre a kérdésre kereste a választ a K&H reprezentatív felmérése, amely többek között a különböző KRESZ-szabályok betartását vizsgálta, immár negyedik alkalommal.
Az autósok megítélése vegyesnek mondható: az összes megkérdezett szerint – beleértve a jogosítvánnyal nem rendelkezőket is – az autósok leginkább a telefonálásra, a sebességhatárok és előzési szabályok betartására vonatkozó szabályokat szegik meg. Igaz, a korábbi évekhez képest javult a helyzet. A vezetés közbeni telefonhasználatot a megkérdezettek 73 százaléka szerint nem tartják be az autósok, 2020-ban 76 százalékuk, 2019-ben pedig 81 százalékuk vélekedett így. A válaszadók közül 10-ből 4-en (38 százalék) mondták azt, hogy az autósok szabályosan előznek, a korábbi években mért 37 és 31 százalékhoz képest ez jobb eredmény.
Bár a megkérdezettek szerint az ittas vezetésre és a közlekedési lámpákra szóló előírások számítanak a leginkább betartott szabályoknak, ezen a téren a múlt évhez képest romlott a helyzet. A kutatás eredményei alapján 36 százalékuk szerint az autósok ittasan vezetnek, míg egy évvel korábban még a válaszadók 28 százaléka mondta ugyanezt.
Gyorshajtás: hol, mennyivel?
Külön műsor a gyorshajtás: az összes megkérdezett válaszaiból az látszik, hogy a többség – 72 százalék – szerint az autósok gyakran vagy szinte mindig átlépik a sebességhatárokat. Ez megegyezik a 2020-ban mért aránnyal, de kedvezőbb, mint a 2019-es eredmény, amikor 81 százalékos volt az arányuk. Érdekes eredmények születtek ehhez képest a jogosítvánnyal rendelkezők táborában. 45 százalékuk azt állította, hogy mindig szigorúan betartja a sebességhatárokat. Tehát az autósok saját bevallásuk szerint sokkal szabálykövetőbbek, mint azt gondolják róluk. A kutatás szerint háromszor annyi férfi vallotta be, mint nő, hogy a megengedettnél gyorsabban ment.
A tipikus sebességlimitek – a városi 50 km/óra, az országúti 90 km/óra, valamint a sztrádás 130 km/óra – tekintetében tavalyhoz képest nem történt érdemi változás. Lakott területen belül és kívül az 50-es és 90-est korlátozást a jogosítvánnyal rendelkezők közel 60 százaléka saját állítása szerint betartja. Ugyanakkor a felmérés rávilágított arra, hogy a magasabb jövedelmű autósok között több a gyorshajtó, lakott területen belül és kívül kevesebb mint felük hajt a megengedett sebességgel, míg az alacsony és közepes jövedelmi kategóriába sorolt autósoknál jobb az arány.
Az autópályán az autósok 74 százaléka a megengedettnél lassabban közlekedik, átlagosan 126 km/órával, 40 százalékuk pedig még ennyivel sem, azaz 120 km/óránál alacsonyabb tempóval hajt. Ez az óvatosság az alacsonyabb végzettségűekre és az alacsonyabb jövedelműekre jellemzőbb. A sztrádán szintén a magasabb jövedelműek mennek inkább gyorsan: 34 százalékuk lépi túl a 130-as sebességet, miközben az alacsony és közepes jövedelmű autósoknak csak a 21 és 14 százaléka megy gyorsabban a megengedettnél.
A kutatásból látszik az is, hogy az autósok leginkább gyorshajtás miatt kaptak bírságot az utóbbi három évben: 14 százalékuk kapott „csekket” emiatt. A válaszadók 11 százalékát a parkolási szabályok megszegése miatt büntették meg, mindössze 3 százalékuknak kellett telefonálás miatt fizetnie.
Tedd meg első befizetésed, és legyen tiéd az akár 20.000 Ft értékű sportfogadási bónusz! (x)
Évek óta ezt szajkózzák gyorshajtás reménytelen az ilyen megközelítés. Akik ezeket írják mint szak újságírók rendesen fordítva ülnek a virtuális lovon. Nincsen az utaknak áteresztő képességük ez tény, illetve az utak nagy része keskeny a jobb oldala rendesen leszakadva. Karbantartás és felújítás évekre elmaradott stádiumban van. Összetorlódik városok be illetve kimenő lakott terület tábláinál a forgalom, miért is nem lehetne a jobb erősebb autóknak nagyobb sebességet adni illetve ahol ezt a lehetőség megengedi. A forgalom szabályozó szakemberek elavult tudással rendelkeznek, gondolva arra mikor egy tábla 20/30 éve ott maradt és akiknek evvel dolga lenne az ül a kis irodájában, mert ezen terület is egy következmények nélküli ország. A forgalom széthúzására kellene törekedni minél több jármű egy adott útszakaszon minél gyorsabban biztonságosan tegye meg. Eszem megáll amikor 70 km sebeséggel megy daewo ticol autópályán kamion sávban feltartja a forgalmat és megteheti. Utak állapota mint 51 főút katasztrófa és ezért még útdíjat is kérnek de bármelyik országos főútnak nevezett terület a 21. század semmilyen igényét nem tudja kielégíteni mert ez egy következmények nélküli ország. Gyorshajtásnak számít ha 30 km/h táblánál 46 km/h sebességgel mész? Érdekes a vegzáló rendőrség ilyen irányú tevékenysége is. Napjainkban az utakon akik netán a helyi szabályokat megszegik de balesetet illetve semmilyen vészhelyzetre utaló körülményt nem okoznak azok mit is követnek el?. Fék és ellensúlyok szerepe itt is kellene, hogy a Kreszben is látszódjék. Aki ezeket felveti az kb: 1,5 milió balasetmentes vezetéssel külföld és belföld munkában hivatásosként tette. Remélem jó gondolatokat ébresztve Üdv: Tamás