Az elektromos jármű fejlesztés története az Opelnél
címkék: ampera, ampera-e, corsa-e, elektro-gt, elektromos, hidrogén, impuls, opel, villanyautó
A Corsa-e és a Grandland X konnektoros hibrid már az utakon és a teljesen elektromos hajtású Opel Vivaro illetve az elektromos hajtást is kínáló Mokka utód még az idén bemutatkozik. 2021-ben az Opel elektromos flottájához csatlakozik a Combo-e, a Zafira Life-e és az Astra utódja is. 2024-ig minden Opel személyautónak és kishaszonjárműnek lesz elektromos változata. Az Opel elektrifikációja ugyanakkor sokkal régebb óta, pontosan öt évtizede tart.
Már 1968-ban, a Kadett B Stir-Lec tanulmányautó olyan műszaki megoldást, a hatótáv növelőt mutatott be, amelyhez hasonló évtizedekkel később az Opel Amperán jelent meg. Három évvel később Georg von Opel, a cégalapító unokája, 1971-ben hat villanyautó-világcsúcsot állított fel 188 km/órára képes Opel Elektro-GT kísérleti járművével. Az összesen 88 kW/120 lóerős két egyenáramú villanymotort 590 kilogrammos nikkel-kadmium akkumulátor táplálta. Egyenletes 100 km/órás sebességgel 44 kilométer volt a hatótáv.
Az Opel Impuls program
Nagy lépéssel vitte előre a kutatást az Opel Impuls program, 1990 és 1997 között. A Kadetten alapuló Impuls 1-et 16 kW-os mellékáramkörű egyenáramú motor hajtotta, folyékony elektrolitos nikkel-kadmium akkuval. Hatótávja a 80 kilométert érte el, sebessége pedig a 100 km/órát. Az Astra Caravan-alapú Impuls 2 32 darab ólomakkumulátor-cellája két 45 kW/61 LE összteljesítményű váltóáramú aszinkron-motort látott el energiával.
Az Impuls 3 pedig az Opel első nagy léptékű villanyautós kísérleteként valósult meg 1993-tól 1997-ig. Tíz darab Impuls 3-ból álló flotta futott tesztüzemben a keleti-tengeri Rügen szigetén, több mint 300 ezer kilométert téve meg. Öt elektromos Astrát láttak el nikkel-kadmium akkuval (45 kW/61 LE), öt továbbit nagy energiájú nátrium-nikkelklorid típusúval (42 kW/57 PS). Mind a tíz Impuls 3-ba váltóáramú aszinkron-motort építettek.
1995-ben hozta be az Opel az elektromos mobilitást a haszonjárműves szegmensbe, a Combo Plus koncepciójárművel. Az Impuls 3-hoz hasonlóan ez is nagy energiájú nátrium-nikkelklorid akkut és 45 kW-os váltóáramú aszinkron-motort kapott.
Emissziómentes HydroGen flották
A HydroGen1 hozta be 2000-ben az Opel első üzemanyagcelláját egy Zafirába. Váltóáramú motorja hidrogénből nyert árammal fejtett ki 55 kW/75 LE teljesítményt, illetve 251 newtonméter nyomatékot. A teljesítménycsúcsokat puffer-akkumulátor hidalta át. 2001-ben húsz darab HydroGen3 modell került tesztelő ügyfelekhez. 60 kW/82 lóerővel 160 km/órás sebességet értek el. Két példány 2004-ben részt vett a Fuel Cell Marathon futamon, és probléma nélkül tettek meg csaknem tízezer kilométert, a norvégiai Hammerfesttől a portugáliai Lisszabonig. Heinz-Harald Frentzen Grand-Prix- és Opel-DTM-pilóta 2005-ben győzött az alternatív hajtású autók Rallye Monte Carlóján.
Teljesen emisszió-mentesen közlekedett a negyedik generációs üzemanyagcellás HydroGen4 is, kipufogócsövéből csak vízgőz távozott. Környezetkímélő működése 440 darab, sorba kapcsolt cellának volt köszönhető, amelyekben hidrogén vegyült a levegő oxigénjével. Égés nincs, csak elektrokémiai reakció, amely áramot fejleszt. A teljesítmény tartósan 73 kW/100 LE, csúcsértéke 94 kW/128 LE. 2008-tól HydroGen4 járműflotta igazolta mindennapi használhatóságát a Szövetségi Közlekedési Minisztérium által támogatott Clean Energy Partnership (CEP) projekt keretében, Berlinben és később Hamburgban, Baden-Württembergben, Észak Rajna Vesztfáliában és Hessenben.
A hatótáv-bajnok Opel Ampera és Opel Ampera-e
Az eddigiekkel párhuzamosan folytatta az Opel az akkumulátoros járművek fejlesztését: a 2007-es IAA alkalmával bemutatkozott a hosszított hatótávú Voltec-hajtóművel ellátott innovatív Flextreme Concept. A 2010-es Genfi Szalonon kiállított Flextreme GT/E Concept megmutatta, hogy a koncepció integrálható középkategóriájú kocsiba is.
A szériagyártásra érettséget hatótáv-hosszabbítóval érte el 2011-ben az Opel Ampera, az első mindennapi használatra és utazásra alkalmas négyszemélyes villanyautó. A körülményektől függően 40-80 kilométeres elektromos hatótávot 16 kWh kapacitású lítium-ion akku biztosítja, amely 111 kW/150 LE teljesítményű elektromos motort táplál. Amint lecsökken az akku töltöttsége egy meghatározott szintre, automatikusan beindul a 63 kW/86 lóerős benzinmotor, hogy hajtsa az áramellátó generátort. A folyamatos energiaellátás gondtalan autózást tesz lehetővé – nem kell útközben tölteni, a hatótáv több száz kilométer. Az Ampera megelőzte korát, és elnyerte a 2012 Európai Autója kitüntetést.
2016/2017-ben jött az Opel Ampera-e. A szegmensben vetélytárs nélküli 423 kilométeres tisztán elektromos WLTP szerinti hatótávjával valódi bajnokként tündökölt premierjén, a Párizsi Autószalonon. Laposan az aljában elhelyezett akkumulátora helyet hagy öt utasnak és egy ötajtós kompakt kocsiéhoz mérhető csomagtartónak (381 liter). Az álló helyzettől kifejtett 360 newtonméteres nyomaték lenyűgöző gyorsulást és rugalmasságot eredményez.
A villanymotor teljesítménye 150 kW/204 LE. Nulláról ötvenre 3,2 másodperc alatt gyorsul az autó, előzéskor pedig mindössze 4,5 másodperc alatt növeli 80-ról 120-ra a sebességét. Meggyőző koncepciójáért 2017 őszén az Opel Ampera-e megkapta a nemzetközileg elismert Arany Kormánykereket a kis és kompakt kategóriában, az AUTOBEST zsűrije pedig az ECOBEST 2016 címmel tüntette ki. Az Ampera-e helyét mostanra átvette a Corsa-e, amely az AUTOBEST zsűritől elnyerte az Európa Legjobb Autóvétele 2020 díjat.
Tedd meg első befizetésed, és legyen tiéd az akár 20.000 Ft értékű sportfogadási bónusz! (x)
