Cikk nyomtatása | Hozzászólások (0) |
| Több

Nagy lendületet adhat a hidrogénnek az új uniós emissziós előírás

2018. október 11. 18:30   |   Autoblog
címkék:  

Október 9-én az EU miniszterei olyan, igen szigorú korlátozásokat szavaztak meg, amelyeket a jelenleg általánosan alkalmazott hajtáslánc-technológiákkal gyakorlatilag nem lehet teljesíteni. Az átrendeződő piac hatalmas lehetőséget jelenthet a hosszú távon legéletképesebbnek ígérkező hajtási módozat, a hidrogén üzemanyagcella számára.

Az EU tagországok környezetvédelmi miniszterei által 2018. október 9-én megszavazott korlátozás értelmében 2030-ra az Európában értékesített személygépkocsik CO2-kibocsátási flottaátlagát a 2021-es érték 35 százalékára kell visszaszorítani. A javaslat akkor emelkedik jogerőre, miután az ennél szigorúbb korlátozásra törekvő Európai Parlament és az enyhébb szigorításokat támogató Európai Bizottság is elfogadta, így a pontos érték, illetve a kivételek és enyhítések még nem tekinthetők véglegesnek. A döntésnek azonban már a puszta ténye is egyértelművé teszi, hogy az autóiparnak rövid időn belül teljesen át kell alakulnia.

2017-ben az európai autópiacon eladott új autók átlagos CO2-kibocsátása 118,5 g/km volt, jelentősen alacsonyabb a 2015-ben hatályba lépett 130 g/km határértéknél. 2021-re azonban ezt a flottaátlagot 95 g/km-re kell leszorítania az autógyártóknak, és ezt a 95 g/km értéket kell tovább 35 százalékkal csökkenteni 2030-ig. Az így kapott 62 g/km CO2-kibocsátási érték jelenleg valahol az öntöltő és a konnektoros hibridek között helyezkedik el.

Ez azt sugallja, hogy 2030-tól végleg teret veszítenek a hagyományos belső égésű motorral szerelt autók, és a ma még alternatívnak tekintett, Európában jelenleg 5,4 százalékos piaci részesedéssel bíró, részben vagy teljesen elektromos járművek gyakorlatilag egyeduralkodóvá fognak válni. Ezen belül is a jelenleginél jóval nagyobb szerep kell, hogy jusson az emissziómentes technológiáknak, azaz a tisztán elektromos gépkocsiknak.

Csakhogy már a jelenlegi, összességében szerény kereslet is megoldhatatlan helyzet elé állítja az autógyártókat: legtöbbjük nem rendelkezik saját akkumulátorgyárral, a meglévő üzemek pedig korlátozott mennyiségben, illetve magas árakon tudják csak kielégíteni az igényeket. A helyzetet a modern akkumulátorok gyártásához elengedhetetlen nyersanyagok limitált rendelkezésre állása is súlyosbítja. Ugyanakkor, ha ezekre a problémákra megoldást találna az ipar, a jelenlegi akkumulátor-technológiák akkor sem volnának alkalmasak arra, hogy a mindennapi használatban kiszolgálják az átlagos autóhasználókat: jóval nagyobb hatótávolságra és jóval rövidebb töltési időkre volna szükség ahhoz, hogy Európa fenntartások nélkül átállhasson az akkumulátoros hajtásra.

Bár a hidrogén üzemanyagcella gyártása is költséges, anyagigényes folyamat, a technológia mentes azoktól a korlátozásoktól, amelyek az akkumulátorokat sújtják: míg a világpiacon legutóbb bevezetett villanyautó akkumulátorcsomagja 700 kilogrammot nyom, és egy feltöltéssel a legjobb esetben sem megy többet 500 kilométernél, a hasonló távolság megtételére alkalmas Toyota Mirai fedélzeti hidrogéntartályai feltöltött állapotban alig haladják meg a 90 kilogrammot. Ráadásul, míg az előbbit az akkumulátorok élettartama szempontjából távolról sem optimális villámtöltővel is legalább fél órába telik feltölteni, a Mirai szénszál erősítésű tartályai mindössze öt perc alatt megtölthetők, és máris folytathatjuk utunkat.

A hidrogén, mint energiatároló minden szempontból előnyösebb az akkumulátoroknál, jelenlegi elterjedését az egyelőre magas gyártási költségek és a töltőinfrastruktúra hiánya okozza – ugyanazok a tényezők, amelyek néhány évvel ezelőtt még az akkumulátoros villanyautók előtt is megoldhatatlannak tűnő akadályként tornyosultak. Ugyanakkor éppen a villanyautók példája mutatja, hogy a gyártók és a jogalkotók összefogásával még egy kevésbé optimális technológia is versenyhelyzetbe hozható a világpiacokon, így a minden szempontból ígéretesebb hidrogén üzemanyagcellának az egyre szigorodó károsanyag-kibocsátási korlátozások mellett minden eddiginél jobb esélyei vannak a jelentős térnyerésre.

A nemzetközi Hidrogén Tanács becslései szerint 2050-re mintegy 400 millió személygépkocsi, 15-20 millió haszonjármű és ötmillió busz járhat hidrogén üzemanyaggal – ez a teljes globális járműállomány 20-25 százalékát teszi ki.


Hozzászólások Szóljon Ön is hozzá

Hozzászólás küldése

Még nem érkezett hozzászólás.

Hírek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!