/*Impresszum blokkolas*/ /*Impresszum blokkolas*/
Cikk nyomtatása | Hozzászólások (0) |
| Több

Nincs valós alapja a dízelekkel szembeni bizalmatlanságnak

2020. április 22. 19:30   |   Autoblog
címkék:  

Európa-szerte még mindig erősen érezteti hatását a 2015-ben kirobbant dízelbotrány. Magyarországon például a tavaly forgalomba helyezett új autók mindössze 20%-a volt dízel, a kontinensen pedig több nagyvárosban korlátozták ezen motorok használatát. De vajon helytálló ez a bizalmatlan hozzáállás?

069e23ee-c42d-4aca-86cd-4da580b3c77d

A teljes hazai forgalmat (a személygépkocsikat és teherautókat együttesen) tekintve, az elmúlt években jelentősen csökkent a dízelautók aránya” – árulta el Markó Zoltán, a Duna Autó Zrt. kereskedelmi és marketingigazgatója. „A vevői bizalmatlanság a saját eladásaink statisztikáiból is egyértelműen látszik: a cégcsoportunknál vásárlók mindössze 23%-a tette le voksát dízelmotoros gépjármű mellett, míg a többség, 73% továbbra is inkább a benzineseket részesítette előnyben 2019-ben.” De mire vezethető vissza ez a bizalmatlanság, és van-e valós alapja?

A bizalomvesztés több okra is visszavezethető. Ilyen a magas karbantartási költség, ami főleg egy kettős tömegű lendkerék-csere, egy magasnyomású üzemanyagrendszer-javítás vagy egy turbófelújítás során mutatkozik meg számottevően a szervizszámlán. Ugyanakkor a dízelmotoroknál általában hosszabb intervallumot adnak meg a gyártók a kötelező szerviz gyakoriságának, így kilométerre lebontva jóval kevesebb lehet a szervizköltség, mint egy ugyanolyan, csak benzinnel működtetett modellnél. Ha az elméleteknek nem, csak a számoknak hiszünk, akkor érdemes segítségül hívni egy TCO (Total Cost of Ownership) kalkulátort, amely a teljes futásra vetített költséget hasonlítja össze a különböző tulajdonságú gépjárműveknél.

Egy másik ok, hogy az elmúlt években a gázolaj ára rendszerint a benziné felett mozgott – még a koronavírus gazdasági hatásainak ellenére is 300 forint felett van literenkénti ára. Még ennek ellenére is, a fogyasztási adatokat figyelembe véve, a fenntartási költség továbbra is jóval kedvezőbb a dízelmotorral szerelt gépkocsik esetében. Emellett, aki hosszabb távokra használja az autóját és éves szinten is 30 ezer km fölött közlekedik vele, az összességében szintén spórolhat az üzemeltetési költségeken.

Végül még egy komoly visszatartó erő, hogy a károsanyag-kibocsátásuk miatt több nyugat-európai nagyváros tervezi, hogy korlátozza a gázolajjal működtetett személyautókkal való közlekedést. „Ezek a szigorítások azonban inkább a régebbi dízelekre vonatkoznak, az új autók esetében felesleges ez a bizalmatlan hozzáállás. Az autógyártókat ugyanis egyre szigorúbb környezetvédelmi normák elé állítják, ráadásul a jövő januárban hatályba lépő RDE2 szabvány minden eddiginél szigorúbban korlátozza a nitrogén-oxidok emisszióját, maximum 114,4 mg/km mértékben. Az Euro6-os norma értelmében így ezek a motorok lényegében ugyanazt teljesítik, ugyanannyi vagy még kevesebb káros anyagot bocsájtanak ki, mint benzines társaik. Épp ezért, egyelőre itthon és külföldön sincs kilátásban semmiféle korlátozás a modern dízelekkel szemben” – vázolta a helyzetet Markó Zoltán.

Az óbudai vállalat szakembere hozzátette: „Érdemes globálisan gondolkodni, és nem csak az autóipart okolni a környezetszennyezésért. A Német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség (UBA – Umweltbundesamt) adatai szerint ugyanis a legnagyobb szennyezést (50%) az ipar okozza, ezt pedig a lakosság (13%) és a mezőgazdaság (12%) követi. Míg a gépkocsik a környezetkárosítás 6%-áról tehetnek. Hazánkban is, az autóforgalom kevesebb, mint 10%-át okozza a légszennyezettségnek. A jövőbeli autóvásárlóknak azért nem szabad hagyniuk, hogy a „dízelhiszti” bekebelezze őket.”

Inkább a céljaink és autózási szokásaink, ne pedig az éppen aktuális trendek szerint döntsünk egy adott modell mellett. Így például, ha inkább a városban, munkába járáshoz közlekedünk kocsival, érdemes megfontolni az elektromos autók használatát, mint például a Nissan Leaf, Renault Zoe, vagy az új Peugeot e-208 és Kia e-Niro. Ha az agglomerációban élünk, és esetleg nap, mint nap többször is hosszabb távokat autózunk, akkor jobban megéri, ha benzines vagy hibrid, plug-in hibrid modelleket vásárolunk.

És hogy a dízeleket miért a hosszabb utakra ajánlják a szakemberek? Ezek a motorok alacsonyabb fordulatszámon üzemelnek, ami kisebb fogyasztást és motorkopást, valamint hosszabb élettartamot eredményez, ráadásul alacsony fordulatszámon is nyomatékkal működtethető. A gyártók ezért minden meg is tesznek, hogy újjáépítsék, erősítsék a dízelmotorokba vetett bizalmat.

Egyaránt opciót jelenthetnek közép- illetve hosszú távú, rendszeres autózáshoz a modern fejlesztésű LPG motorok, amik egy kedvező árú, gazdaságos és egyszerű használatú, kompromisszummentes megoldást kínálhatnak. A technológia lényege abban áll, hogy kétféle üzemanyaggal is működtethető a gépkocsi: benzinnel és autógázzal (LPG). Bár az ilyen típusú járművek fogyasztása kb. 25%-kal magasabb, mint a benzineseké, az autógáz jóval (kb. 20-30%-kal) olcsóbb, így gazdaságossága kézzelfogható.

A két tartálynak köszönhetően pedig az LPG motorok nagyobb hatótávolságot biztosítanak, mint a dízelek. Karbantartási költségük megegyezik a benzines motorokéval, a 2001 óta követett biztonsági előírásoknak köszönhetően pedig az új LPG-s autók már parkolóházakban és mélygarázsokban is parkolhatnak. A gyárilag átalakított gázüzemű verziók mellett azonban a legtöbb márka benzines modelljeinél utólag is beszerelhető az LPG-tartály – annak viszont érdemes előtte utána járni a márkaszervizekben, társul-e ehhez egy időben garanciavesztés.


Hozzászólások Szóljon Ön is hozzá

Hozzászólás küldése

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Még nem érkezett hozzászólás.

*/